Kiss Ferenc (színművész)

A mai világban a Kiss Ferenc (színművész) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Kiss Ferenc (színművész) születése óta felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Hatása a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken érezhető volt. Ebben a cikkben a Kiss Ferenc (színművész) számos aspektusát vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Egy részletes elemzésen keresztül elmélyülünk a Kiss Ferenc (színművész) körüli kulcskérdésekben, átfogó és naprakész képet adva egy vitathatatlan jelentőségű témáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Dávid Kiss Ferenc.
Nem tévesztendő össze a következővel: Virág Kiss Ferenc.
Ez a szócikk az 1893-ban született színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Ferenc (egyértelműsítő lap).
Kiss Ferenc
Született1893. április 15.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt1978. augusztus 13. (85 évesen)[2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-67)
Színészi pályafutása
Aktív évek1912–1977
Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia igazgatója
Hivatali idő
1937 – 1944
ElődÓdry Árpád
UtódHont Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Ferenc témájú médiaállományokat.

Kiss Ferenc, Kis Ferenc Sándor (Székesfehérvár, 1893. április 15.[5] – Budapest, 1978. augusztus 13.) magyar színész, érdemes művész.

Pályafutása

Kis Mihály református fodrász és a római katolikus Zelena Erzsébet fiaként született. 1912-ben tett érettségi vizsgát Székesfehérvárott. Harcolt az első világháborúban. A Színművészeti Akadémián kezdte tanulmányait, majd 1917-ben Debrecenben lépett színpadra.

1919 őszétől a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1937-től 1944-ig a Színművészeti Akadémia igazgatója volt, 1938-tól 1944-ig a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke. Szálasi Ferenc megbízásából 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ezen állásokban kifejtett politikai tevékenységéért a népbíróság elítélte, 1945. november 27-től 1953. szeptember 23-ig fegyházban volt.

Ezután egy ideig segédmunkásként, majd földmérőként dolgozott, de 1956 augusztusában visszatérhetett a színészi pályára. 1963-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjat.

1964-ben nyugdíjba ment, de továbbra is vállalt még szerepeket. 1971-ben Mindenért fizetni kell címen írta meg memoárjait (kiadatlan).

Magánélete

Háromszor nősült meg: 1919. augusztus 9-én kötötte első házasságát Duschnitz Piroska zsidó származású iparművésszel,[6] akitől 1930-ban elvált.[7] Második felesége Kovács Katalin volt, akit 1932. december 24-én vett feleségül.[8] Leányai: Zsuzsanna, aki házasságon kívül született, Fülöp Kató színésznőtől, valamint Éva, a harmadik házasságából.[9]

1978. augusztus 13-án hunyt el, augusztus 19-én temették a Farkasréti temetőben, a református egyház szertartása szerint.

Fontosabb színházi szerepei

Filmjei

  • Rákóczi induló (1933)
  • Café Moszkva (1936)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Ember a híd alatt (1936)
  • Sárga csikó (1936)
  • Én voltam (1936)
  • Szenzáció (1936)
  • Az aranyember (1936)
  • Zivatar Kemenespusztán (1936)
  • Pogányok (1937)
  • Pergőtűzben! (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Piros bugyelláris (1938)
  • János vitéz (1939)
  • Magyar feltámadás (1939)
  • Toprini nász (1939)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Hat hét boldogság (1939)
  • Földindulás (1940)
  • Sarajevo (1940)
  • Elnémult harangok (1940)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Lángok (1941)
  • Kísértés (1942)
  • Kísértés (1942, olasz film)
  • Szabotázs (1942)
  • II. magyar kívánsághangverseny (1944)
  • Égi madár (1958)
  • Bogáncs (1959)
  • Játék a szerelemmel (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • Csutak és a szürke ló (1961)
  • Jó utat, autóbusz (1961)
  • Áprilisi riadó (1962)
  • Fagyosszentek (1962)
  • Egyiptomi történet (1963)
  • Új Gilgames (1964)
  • Húsz óra (1965)
  • Pacsirta (1965)
  • Iszony (1965)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Szentjános fejevétele (1966)
  • Oly korban éltünk (1966–67)
  • Édes és keserű (1967)
  • Kincskereső kisködmön (1967)
  • A kazamaták titka (1971)
  • Régi idők focija (1973)
  • A vihar (1976)
  • A zöldköves gyűrű (1977)
Sírja a Farkasréti temetőben (25/I-1-67)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz13/377.html
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07978.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  5. ↑ Székesfehérvári református keresztelési anyakönyv, 22/1893. folyószám.
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. állami házassági akv. 394/1919. folyószáma alatt.
  7. ↑ Bpesti kir. törvényszék 36.P.33.371/1930-2. sz. jogerős végítélet.
  8. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 1585/1932. folyószáma alatt.
  9. ↑ https://mno.hu/halalostavasz/a-meltosagos-ur-kiss-ferenc-tortenete-1339773

Források

További információk

  • Kiss Éva–Kovács István László: Kiss Ferenc, a színész; Kairosz, Budapest, 2021