Földváry Gábor
Napjainkban a Földváry Gábor olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár történelmi jelentősége miatt, a Földváry Gábor a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző területeken. A Földváry Gábor megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Földváry Gábor-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a jelenlegi hatásaiig, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító perspektívát kínáljunk erre a nagyon releváns témára.
| Földváry Gábor | |
 | |
| Földváry Gábor a Nemzeti Színház alapítója körülbelül 65 éves korában | |
| Született | 1787. május 11. Domony |
| Elhunyt | 1854. május 6. (66 évesen) Tass |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | főispán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földváry Gábor témájú médiaállományokat. | |
Földvári és bernátfalvai Földváry Gábor (Domony, 1787. május 11. – Tass, 1854. május 6.) császári és királyi tanácsos.
Élete
Földváry Mihály és Szemere Erzsébet fia volt. 1832-től 1836-ig Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, utóbb főispáni helyettese. A pesti nemzeti színház létrejötte körül kiváló és sikeres tevékenységet fejtett ki; az ő alkotása a pesti vakok intézete is. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke volt. Széchenyivel ellentétben amellett kardoskodott, hogy az ország első színházát Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. A gyűjtést vaseréllyel vezette, 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira. Az első hazai takarékpénztár létesítésében Fáy Andrásnak buzgó munkatársa volt; 1843–1846-ig Csongrád megye főispánja; 1847-ben Pest-Pilis-Solt megye adminisztrátora. 1848-ban tassi birtokára vonult vissza. Vas Gereben róla írta Egy alispán c. híres regényét.
Arcképe, rézmetszet Perlaszkától 1837-ben. (Másolata a Vasárnapi Ujságban 1886.)
Munkái
Beszéde Csongrádm. főispáni széke elfoglalásakor 1843. tavaszhó 10. Szeged, 1843. (Öröm innepi beszédek c.)
Cikkei: Urbéri viszonyok (M. Hirlap 1850. 117. sz.), Pest-Soltmegyéből (Budapesti Hirlap 1853. 174. sz.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)