Ma a Meruk Vilmos olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Meruk Vilmos megjelenése óta különböző területeken vita, elemzés és feltárás tárgya. Legyen szó a politikáról, a tudományról, a szórakoztatásról vagy a populáris kultúráról, a Meruk Vilmos releváns, általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Az idő múlásával hatása és jelentősége megnőtt, végtelen véleményeket, kutatásokat és vitákat generálva, amelyek a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásának megértésére törekszenek. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Meruk Vilmos fontosságát és jelentését, feltárva különböző dimenzióit és szempontjait, amelyek mindenki számára érdekes témává teszik.
Meruk Vilmos | |
Született | 1921. február 23. Budapest |
Elhunyt | 2010. szeptember 25. (89 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964) |
Meruk Vilmos (Budapest, 1921. február 23.[1] – Budapest, 2010. szeptember 25.[2]) magyar filozófus, színigazgató, kultúrpolitikus, nagykövet.
A Szovjetunióban tanult, 1956-ban tért haza Magyarországra. 1962-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát. 1952-1962 között a Népművelési, ill. a Művelődési Minisztérium Színházi és Zenei Főosztályát vezette. 1962-1964 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1964 után a minisztérium Marxizmus–Leninizmus Oktatási Főosztályát vezette.[3]
1971-ben nevezték ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, diplomáciai szolgálatát Kubában kezdte, 1971 és 1977 között Magyarország havannai nagykövetsége vezetője volt. Ezt követően a Külügyminisztérium osztályvezetője, majd – 1977-től – a Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes vezetője lett. 1980-ban nevezték ki a limai (Peru) nagykövetség vezetőjévé, ahol 1985-ig teljesített szolgálatot (1982–1985 között Bolíviába is akkreditálva), majd nyugállományba vonult.[4]
2010-ben hunyt el.