Kern Aurél

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kern Aurél lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. A Kern Aurél olyan téma, amely számtalan ember figyelmét felkeltette a történelem során, és nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. Az évek során a Kern Aurél fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, bizonyítva jelentőségét a mai társadalomban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kern Aurél-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.

Kern Aurél
Született1871. május 17.[1]
Pest
Elhunyt1928. január 20. (56 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
SírhelyeFiumei úti sírkert (Jobb oldali fasírboltok (J-30))
A Wikimédia Commons tartalmaz Kern Aurél témájú médiaállományokat.

Kern Aurél (Pest, 1871. május 17. – Budapest, 1928. január 20.) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.

Élete és munkássága

Régi szepességi nemesi családban született. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányaival párhuzamosan Koessler János tanítványaként a Zeneakadémia zeneszerzési szakát is elvégezte.

1890-től magyar és külföldi folyóiratokban tevékeny írói munkásságot fejtett ki. 1893-tól a Budapesti Hírlapnál előbb mint zenekritikus, később a zenén kívül mint színházi, képző- és iparművészeti cikkíró, majd 1902-től a lap irodalmi és művészeti rovatának vezetője működött 1915-ig. Több éven át a Berliner Börsen Courir és a Dresdner Zeitung levelezője volt, ahol a millennium évében számos Magyarországot ismertető cikke jelent meg. Több tanulmányát közölte francia nyelven a Revue de Hongrie,[4] német nyelven az Ungarische Rundschau.[5] Évekig munkatársa volt A Hét című folyóiratnak. 1898-ban a Reviczky-dalok című ciklusával elnyerte a millenniumi zenei királydíjat. Somogyi Péterrel közösen operalibrettót írt, amely Czobor Károly zenéjével 1896-ban került színre az Operában. 1907-ben az Uránia Színházban színre került Molière: A szerelem mint orvos című vígjátékához írt zenéje is, melyet 1926-ban a Nemzeti Színház is bemutatott.

Irodalmi és zeneszerzői működésén kívül dramaturgiai és színháztechnikai tanulmányokkal is foglalkozott. 1910-ben majd egyéves tanulmányúton volt Németországban és Franciaországban, ahol az operaházak művészeti és adminisztratív szervezetét tanulmányozta.

„1912-ben a Nemzeti Zenede titkárává választották meg, 1915-ben az Operaház igazgatójává nevezték ki, mely állásban 1917-ig működött. Ez alatt az idő alatt körülbelül 40 müvet állított be a műsorba s az ő érdeme, hogy az előadások számát az addigi háromról hetenkint hatra emelte. A kultuszminisztériumban mint zenei szakmegbizott működött ezután, mig 1917 julius 1-én a Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatója lett. 1918 októberében a Képzőművészeti Társulat titkárává is megválasztották, mely állásban 1920 márciusáig működött. 1919 óta egyik vezetője és irányitója a Nemzeti Zenede újjászervezésének majd 1922-ben elnökigazgatója lett A Zenedében az egyetemes zenetörténet rendes tanára.[6]”

Jelentős szerepe volt a Nemzeti Zenede fellendülésében. Előadója volt az Országos Zeneművészeti Tanácsnak. 1923-ban a Petőfi Társaság választotta rendes tagjává. 1925-től a rádió zenei tanácsadója volt. Számos műdal szövegét is magyarra fordította, az Operaház számára lefordította Goldmark Károly: Sába királynője és Eugen d’Albert: Holt szemek című dalműveinek nemet ill. fracia nyelvű szövegét.

Főbb művei

  • Reviczky-dalok (amelyekért 1898-ban millenniumi királydíjat nyert)
  • Daloskert (régi magyar dalfeldolgozások, Budapest, 1927)
  • Színpadi kísérőzenék, átiratok
  • Magyar zenei kultúra (tanulmány, Budapest, 1920) .
Sírja a Fiumei úti sírkertben (Jobb oldali falsírboltok, J-30)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07793.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ International Music Score Library Project. International Music Score Library Project . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ Revue de Hongrie. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  5. ↑ Ungarische Rundschau. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  6. ↑ Papp, Viktor: Kern Aurél (Arckép) (fizetös). Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. január 22.)

Források

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap