Napjainkban a Fajth Tibor olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Mind az akadémiai, mind a munka világában a Fajth Tibor példátlan jelentőségre tett szert, mivel számos vonatkozása van a mai társadalomban. A gazdaságra gyakorolt hatásától a politikára és kultúrára gyakorolt hatásáig a Fajth Tibor állandó vita tárgyává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fajth Tibor különböző aspektusait, és elemezzük a relevanciáját különböző összefüggésekben. A kezdetektől a jövőbeli előrejelzésekig a Fajth Tibor továbbra is nagy érdeklődést és vitákat vált ki, ezért elengedhetetlen, hogy elmélyítsük a megértésünket, hogy hatékonyan kezelhessük kihívásait és lehetőségeit.
Fajth Tibor | |
Született | 1909. december 21. Kiskunhalas |
Elhunyt | 1975. május 13. (65 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (Hóvirág utcai temetőrész Hv9 parcella, 2. sor, 16. sír) |
Fajth Tibor, Faith (Kiskunhalas, 1909. december 21. – Budapest, 1975. május 13.) jogász, zeneszerző, operaigazgató, zenei és idegenforgalmi szakíró.[2][3]
Zeneszerzői tanulmányait jogi tanulmányaival párhuzamosan a Nemzeti Zenedében végezte 1930–1935 között Lajtha László irányításával. Jeles eredménnyel végezte zeneszerzői tanulmányait. 1934–1945 között fővárosi tisztviselő, 1945-től a Gazdasági Főtanács, később a Népgazdasági Tanács munkatársa volt. 1955-ben a Kiadói Főigazgatóság elnökhelyettese, 1956-tól a Népművelési Minisztérium pénzügyi főcsoportjának vezetője. 1958. szeptember 1.–1959. szeptember 30. közt az Operaház megbízott igazgatója, 1959. október 1.–1962. márciusi 15. közt kinevezett igazgatója.
Az Opera után nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Bank titkárságát vezette. Zenei és művészettörténeti, irodalmi tájékozottsága, empátiája, művészi érzéke, valamint közgazdasági és jogi felkészültsége az intézmény történetének formátumos vezetői sorába emelte. Zeneszerzőkről írt ismeretterjesztő könyvei és útikönyvei jelentek meg.