Hármashatár-hegy | |
A Duna látképe a Hármashatár-hegyről | |
Magasság | 495 m |
Hely | Magyarország, Budapest |
Hegység | Budai-hegység |
Elhelyezkedése | |
Hármashatár-hegy Pozíció a Budai-hegység térképén | |
é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 57″47.5553, 18.999147.555300°N 18.999100°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 57″47.5553, 18.999147.555300°N 18.999100°E | |
Hármashatár-hegy Pozíció Budapest térképén | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hármashatár-hegy témájú médiaállományokat. |
A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. A hasonló nevű városrész, Hármashatárhegy Budapest III. kerületének része.
A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki, és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az alsó részén a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el.
A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg határolja el a Csúcs-hegytől, délen pedig a Felső-Szépvölgy, illetve a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, az Újlaki-hegytől és a Kecske-hegycsoporttól (Felső-Kecske-hegy, Alsó-Kecske-hegy, Kecske-hegy).
A hegy lábánál található a Hármashatárhegyi repülőtér. A hegy keleti oldalából kimagasló, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 162 méter hosszú Tábor-hegyi-barlang, amely előtt kilátóteraszt képeztek ki.
Egy 1212. évi határjárás Belitzky János által magyarázott oklevele Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az ott található nagy követ pedig Szamár-kőnek. A Hármashatár-hegy alatti területet Monyorósnak (Mogyorósnak) nevezték (más vélemények szerint viszont a hegyet magát nevezték így). Az 1847. évi dűlőkeresztelőkor Árpád orma lett a neve, de ez nem ment át a köztudatba. A névadás oka, hegy tövében sejtették Árpád fejedelem sírját.
A Hármashatár-hegy jelenlegi nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig éppen a hegycsúcson volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.
A magyar állam 1994-ben a hegytetőn található, 146 hektáros ingatlant apportként, elidegeníthetetlen törzsvagyonként beemelte a Pilisi Parkerdő Rt-be a részvénytársasággá alakulás során. Az erdőgadaság ez alapján kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését a felépítményekre és az alatta található földterületre,a melyet azonban csak 2004-ben kapott meg. 1996-ban az állam ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött az ingatlanra az erdőgazdasággal. 2007-ben – tévesen – kis arányban a Fővárosi Önkormányzat résztulajdonát is bejegyezték, de ezt 2008-ban korrigálták. 2012-ben kilakoltatták a terület korábbi bérlőjét, a Pilótacentrumot. Később azonban a földhivatal törölte a Pilisi Parkerdő tulajdonjogát a 2004-es bejegyzés tévességére hivatkozva, amit az erdőgazdaság bíróságon támadott meg, de a pert elvesztette. A Parkerdő és a Pilótacentrum között azóta is perek maradtak folyamatban.
A BKV 65-ös jelzésű viszonylata a Kolosy tértől a Szépvölgyi dűlői buszfordulóig, sűrűbb betétjárata a 65A csak a Fenyőgyöngye végállomásig közlekedik. Ezektől gyalog érhető el a Hármashatár-hegy. Régebben autóbusz is közlekedett a Fenyőgyöngyétől ide (H jelzésű).
Az óbudai Kolosy térről indulva a Szépvölgyi úton a Fenyőgyöngye Vendéglőig kell elmenni. A busz végállomásánál jobbra le kell térni, onnan már csak egy út vezet a csúcs alatti parkolóba személygépkocsival. Gyalog az Országos Kéktúra útvonalán a legcélszerűbb a Fenyőgyöngyétől megközelíteni.
A hegy élővilága a Budai-hegységhez kapcsolódik, területén endemikus fajok is megtalálhatóak.
A viszonylag nagy magasság miatt a gyertyános–tölgyes a meghatározó erdőtípus, a hegyoldalon a dolomitos talaj miatt a cserszömörcés karsztbokorerdő mutatkozik, az aljnövényzetet pedig a dolomit sziklagyepek határozzák meg.
A fák közül a tölgy és a gyertyán a leggyakoribb, a karsztbokorerdő jellemző cserjéi a sárga cserszömörce, a szirtes gyöngyvessző, a fekete madárbirs, a vadkörte, a házi berkenye, vagy a ligeti szőlő. A gyepben olyan ritkaságok is fellelhetőek, mint a budai nyúlfarkfű, a piros kígyószisz, a bangófélék közül pl. a légybangó, a szarvas bangó, illetve a sallangvirág.
A rovarvilág ritkasága a fűrészlábú szöcske, illetve a rablópillék.
A hüllők közül akár a ritka pannon gyík is szemünk elé kerülhet.
A budapestiek körében a Normafa és a János-hegy pároshoz hasonlóan a Hármashatár-hegy szintén népszerű kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Részben kopár, dolomitsziklás csúcsáról látványos panoráma nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra és a Pilis is. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala. Itt működött a Hármashatár-hegyi turistaház, helyén ma étterem várja a vendégeket.
A Pilisi Parkerdő Zrt. működteti a Hármashatár-hegyi Erdei Iskolát, a ZöldBázis Turistaközpontot és a HangÁr Bistrót. 2016. július 14-én nyílt meg (bár valójában már április óta látogatható) az erdőgazdaság 31 millió forintos költségű beruházásában megépült Guckler Károly-kilátó, amely teljes körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára, továbbá a környező hegységekre is. Ugyanaznap adták át a 120 millió forintos beruházással épült új Hármashatár-hegyi turistaházat is a csúcs közelében. A 2020-as látogatószám a 2019-eshez képest megduplázódott, megközelítve a 100 000-et. A több hegyből álló vonulat III. kerület felöli, meredekebb oldalán, a Tábor-hegy és a Virágos-nyereg között 1917-1918 között építették ki a 3,5 km hosszú sétautat. A turisták és a tájfutók körében kedvelt sétányt a centenáriumának évében, 2018-ban a Pilisi Parkerdő Zrt. az interaktív tájékoztató táblák telepítésével Guckler Károly Tanösvényre átnevezte, továbbá két kilátóterasszal és öt darab, padokkal berendezett pihenőhellyel ellátva újította fel. A projekt részeként sor került a sétány mentén található Tábor-hegyi-barlang bejáratának és a Guckler-szikla rekonstrukciójára is.
A hegy tetején a ORFK tulajdonában lévő telephelyen adótorony üzemel. A rendőrség ügyeleti- és mozgószolgálati rádiórendszerének üzemeltetését az ORFK Híradástechnikai Szolgálata végzi. Rádiótávközlési főközpontjának tornya a Felső-Kecske-hegy leglátványosabb építménye. A 2013-as digitális televíziós átállás óta gerincadóként földfelszíni sugárzású, analóg és digitális rádió (T-DAB+), valamint digitális televízió-csatornák műsorait is továbbítja. (DVB-T szabványú MinDig TV és a mobiltelefonon fogható DVB-H). Az adótorony a Széchenyi-hegyi adótoronnyal együtt jellegzetes építménye a Budai-hegység budapesti részének.
Az Országos Kéktúra Hűvösvölgy és Rozália téglagyár közötti (14.) szakasza | ||
---|---|---|
Hűvösvölgy, Gyermekvasút vá. · Glück Frigyes út · Hármashatárhegyi repülőtér · Vadaskerti emlékmű · katonasír · Határnyereg · Oroszlán-szikla · Kecske-hegy · Látó-hegy · Árpád-kilátó · Fenyőgyöngye · Hármashatár-hegy · Vihar-hegy · Virágos-nyereg · Csúcs-hegy · Rozália téglagyár | ||
Előző túraszakasz (13. Piliscsaba - Hűvösvölgy) · Következő túraszakasz (15. Rozália téglagyár - Dobogókő) |