Szarvas-árki-sziklaeresz
A mai világban a Szarvas-árki-sziklaeresz olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikai és közgazdasági relevanciájáig a Szarvas-árki-sziklaeresz sokrétű témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ahogy haladunk előre a digitális korszakban, a Szarvas-árki-sziklaeresz továbbra is releváns és aktuális, olyan kérdéseket és kihívásokat vet fel, amelyek megérdemlik, hogy komolyan és átgondoltan foglalkozzunk velük. Ebben a cikkben a Szarvas-árki-sziklaeresz különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy folyamatosan változó témára.
| Szarvas-árki-sziklaeresz | |
 | |
| A Szarvas-árki-sziklaeresz | |
| Hossz | 18 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 4 m |
| Függőleges kiterjedés | 4 m |
| Tengerszint feletti magasság | kb. 320 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budakeszi |
| Földrajzi táj | Budai-hegység |
| Típus | réteghatár mentén keletkezett |
| Barlangkataszteri szám | 4750-8 |
| Elhelyezkedése | |
 Szarvas-árki-sziklaeresz
Pozíció Budakeszi térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 18° 53′ 29″47.530917°N 18.891389°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 18° 53′ 29″47.530917°N 18.891389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas-árki-sziklaeresz témájú médiaállományokat. | |
A Szarvas-árki-sziklaeresz a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Budai-hegységben, Budakeszin található egyik barlang.
Leírás
Budakeszi külterületén, a Szarvas-árok alsó végén, annak járószintjén, a Kis-sziklafal melletti egykori erdészeti kerítéstől É-ra kb. 50 m-re, kb. 320 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a barlang. Bejárata természetes jellegű és vízszintes tengelyirányú.
Triász dolomit és aprószemcsés oligocén homokkő réteghatárán jött létre a széles sziklaeresz. Vízszintes, egyszintes, egyszerű térformájú barlang, melyben kifagyásos boltozatok figyelhetők meg. Könnyen megközelíthető, barlangjáró felszerelés nélkül járható. Megtekintéséhez nem szükséges engedély.
Kutatástörténet
1996. július 7-én Kraus Sándor készítette el a barlang nyilvántartólapját, amely szerint kb. 23 m hosszú, kb. 20 m vízszintes kiterjedésű, kb. 5 m mély és kb. 230 m³ térfogatú. 1996. évi jelentésébe bekerült egy fénykép a barlangról, valamint a nyilvántartólap, amelyen egy vázlatos alaprajz barlangtérkép és egy keresztmetszet is látható.
2005. március 28-án Kovács Richárd szerkesztette meg a barlang térképét, amely alaprajzot, hosszmetszetet és keresztmetszetet ábrázol. A térkép elkészítéséhez Kovács Jenő mérte fel a sziklaereszt. Az M0-s autóút nyugati szektor, 10-es főút – 1-es főút közötti tervezett szakasz B változat nyomvonalának 95. kilométerszelvényétől körülbelül 900 méterre északnyugatra van a barlang.
Források
- Kraus Sándor: Beszámoló 1996. Kézirat, 1996. december. 16–18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Az M0 Autóút nyugati szektor, 10. sz. főút – 1. sz. főút közötti szakasz építése, előzetes konzultáció. Kézirat. Budapest, 2010. november 12. 24. old.
További információk
- Országos Barlangnyilvántartás
- Út az ismeretlenbe: Budai-hegység, Szarvas-árok (5:55-től szerepel benne a barlang.)
