Budaligeti-forrás

Ma a Budaligeti-forrás a kortárs társadalomban nagyon fontos téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Budaligeti-forrás fontosabbá vált különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Budaligeti-forrás jelentőségét napjainkban, valamint a következményeit és következményeit a modern világban. Elemezzük, hogy a Budaligeti-forrás milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, és hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. Ezenkívül megvizsgálunk néhány, a Budaligeti-forrás körüli legrelevánsabb perspektívát és vitát azzal a céllal, hogy átfogó és mély képet adjunk erről a jelentős témáról.

A Budaligeti-forrás Budapest II. kerületében, Budaliget északi részén, a Jegenye-völgy középső szakasza mentén, a József Attila útja 93. szám előtt fakad. Hozama 12 liter percenként, vizének hőmérséklete 8 °C. A dolomit-, és a lösz kőzetrétegek határán, rétegforrásként ered. Az általa táplált csermely néhány száz méter után, Budapest és Solymár határánál a Paprikás-patakba torkollik.

A forrást a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat dolgozói foglalták, de ennek jelenleg már nyoma sincs a helyszínen. Vize egykor jó minőségű ivóvíz volt.

Egy térképi adat szerint[1] a József Attila útja végének közelében több forrás is létezik, vagy létezett.

Jegyzetek

  1. ↑ A Budai-hegység turistatérképe 1:30 000. Cartographia, 198X.?

Irodalom