Mai cikkünkben a Rézmál izgalmas világában fogunk elmélyülni. Feltárjuk eredetét, fejlődését és különféle mai alkalmazásait. A Rézmál már régóta érdekelt, és vitákat, kutatásokat és felfedezéseket generált, amelyek a társadalom különböző területeit érintették. Ebben a cikkben azt elemezzük, hogy a Rézmál hogyan befolyásolta a kultúrát, a tudományt, a technológiát és az emberek mindennapi életét. Ezenkívül megvizsgáljuk a Rézmál-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják társadalmunk jövőjét. A történelemre gyakorolt hatásától a kortárs világban betöltött relevanciájáig a Rézmál továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma és jelentőséggel bír, így kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét és életünkben betöltött szerepét.
Rézmál | |
![]() | |
Bimbó úti utcakép az Árvácska utca sarkánál (2010) | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | II. kerület |
Népesség | |
Teljes népesség | 1566 fő (2001)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | kb. 1,5–2 km |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Rézmál Budapest egyik városrésze a II. kerületben.
Határai: Bogár utca az Endrődi Sándor utcától – Alsó Törökvész út – Bimbó út – Aranka utca – Marczibányi tér északnyugati oldala – Alvinci út – Bimbó út – Endrődi Sándor utca a Bogár utcáig.
1847 előtt a terület német neve Kalvarienberg (Kálváriahegy) illetve Kreidenbruch (Krétabánya) volt. A városrész 1847-ben, Döbrentei Gábor dűlőkeresztelőjekor kapta mai nevét. Korábban ehhez a városrészhez tartozott a sokkal ismertebb Rózsadomb. (A budapestiek ezt a városrészt gyakran ma is Rózsadombnak nevezik.)