Ebben a cikkben a Budakeszi út lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, ahol áttekintjük eredetét, fejlődését és jelentőségét a mai társadalomban. A Budakeszi út előkelő helyet foglalt el az emberiség történelmében, és alapvető szerepet játszik számos területen, a kultúrától és a tudománytól a politikáig és a gazdaságig. Az évek során a Budakeszi út tanulmányok, viták és viták tárgya volt, felkeltve az akadémikusok, szakértők és hobbisták érdeklődését. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül elmélyülünk a Budakeszi út sokrétű aspektusaiban, felfedezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.
Budakeszi út | |
![]() | |
Buszmegálló az Irén utcánál, 1967-ben | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest II. kerülete |
Névadó | Budakeszi |
Földrajzi adatok |
A Budakeszi út egy fontos útvonal Budapest II. és XII. kerületének határán. Abban a völgyben húzódik, nyugat-északnyugati irányban, amelyet dél felől a János-hegy, észak felől pedig a Kis- és Nagy-Hárs-hegy közös tömbje fognak közre. A II. kerületben Szépilona, Kurucles és Petneházyrét, a XII. kerület felől Virányos és Zugliget városrészek találhatók az út közelében. Országos közútként a 8102-es út városon belüli szakaszának része.
A Szilágyi Erzsébet fasor nyugati végpontjától, annak Hidász utcai kereszteződésétől indul, nyugat-északnyugati irányban. Ugyanebben a lámpás csomópontban ágazik ki északnyugat felé a Hűvösvölgyi út, amely a kezdeti szakaszán az Ördög-árok völgyét követi, később eltávolodik tőle.
A Budakeszi út minimális irányváltozásoktól eltekintve gyakorlatilag a legmagasabb pontjáig – a Pozsonyi-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti nyeregig – ezt a nyugat-északnyugati irányt követi, és gyakorlatilag az első métereitől kezdve szakadatlanul emelkedik. Az emelkedés intenzitásában kisebb-nagyobb eltérések érzékelhetők, de a Budakeszi út az imént említett nyeregpontig folyamatosan hegynek felfelé halad.
Kezdeti, rövidke szakaszán 1+2 sávos , az úttesttől nyugatra villamosvágány, azon túl pedig néhány tíz méternyi hosszban szervizút húzódik. Az itteni vágányokon az 1970-es évek végéig az 58-as villamosjárat közlekedett – a Budakeszi úton csak a Zugligeti úti elágazásig –, a vonal megszüntetése óta az itteni síneket csak a Szépilona kocsiszínbe tartó, illetve onnan forgalomba induló villamosok használják.
A Zugligeti út kiágazását követően a buszsáv és a villamossínek is eltűnnek az út mellől, innentől kezdve kilométereken át kertvárosias beépítésű terület kíséri az aszfaltcsíkját mindkét oldalról, a lakóingatlanokat néhol közintézmények, a magasabban fekvő szakaszokon szállodák telkei váltják fel. Az Árnyas út kiágazásától kezdve az út délnyugati oldalán már inkább csak a János-hegy lábának erdei húzódnak, a másik oldalon szinte az út legmagasabb pontjáig kitartanak mellette a parcellázott ingatlanok.
Legmagasabb pontja közelében, méterekkel az itt közlekedő „kék” és helyközi buszjáratok Szépjuhászné megállóhelye előtt találhatók Budaszentlőrinc egykori pálos kolostorának romjai, valamint közvetlenül azok mellett a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének központja. Ezután az út keresztezi a Gyermekvasút nyomvonalát – elhaladva annak hídja alatt –, majd fokozatosan délnyugati irányba fordul, illetve a folytatásban jobbára már lejt. Nem sokkal a vasúti híd után beletorkollik a Szépjuhászné út, amely fontos átkötő útszakasza a II. kerület északi része és Budakeszi közötti forgalomnak. Az út nagyjából az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bejárati útja kiágazásánál lép át Budakeszi területére.
Az út már a középkorban is létezett, az akkor még két különálló településnek számító Felsőkeszi és Alsókeszi településeket kötötte össze Budával. 1870 körül már használatban volt a Budakeszi út elnevezés, ami – legalábbis a mai Szent János Kórház térségéig – a Szilágyi Erzsébet fasorra is vonatkozott. Az út emelkedő szakaszán a 19. században több, védendő építészeti értéknek számító villa és lakóház épült.
A Budakeszi út teljes hosszán végighalad a 22-es buszcsalád (22, 22A, 222, 922, 922B), valamint a Zsámbéki-medence településeire közlekedő helyközi járatok is, ezeknek a belső végállomása mind az M2-es metró Széll Kálmán téri állomásánál található. Legelső rövid szakaszát érinti a zugligeti libegő alsó állomásához vezető 291-es busz is.
Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 182. o. ISBN 963-05-6410-6