Magyar Optikai Művek

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Magyar Optikai Művek
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1876. július 1.
Megszűnt1998
Jogutódnem volt
SzékhelyBudapest
Irányítószám1124
CímCsörsz u. 39.
AlapítóSüss Nándor
Iparágkönnyűipar
Magyar Optikai Művek (Budapest) Magyar Optikai Művek Magyar Optikai Művek Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 01′ 23″47.490555555556, 19.02305555555647.490556°N 19.023056°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 01′ 23″47.490555555556, 19.02305555555647.490556°N 19.023056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Optikai Művek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Névváltozatok
IdőszakNév
1876–1884Kolozsvári Egyetem (műszergyártás, műszerészképzés)
1884–1900Mechanikai Tanműhely
1900–1918Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet
1918–1922Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság
1922–1939Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.
1939–1952Magyar Optikai Művek Rt.
1952–1998Magyar Optikai Művek

A Magyar Optikai Művek (rövidítve MOM) egy jelentős, világhírű, magyar iparvállalat volt.

Elárvult reklámtábla. Belgrád rakpart, 2008. augusztus 3. Az „Ijász” szobor
Az eredeti szobor az "F" épület tetején (háború előtti fotó, Haich Erzsébet alkotása).
A 2009-ben avatott emlékmű a MOM Park sétányán (Kampfl József alkotása).

Székhelye

A gyár jogelődje a Kolozsvári Egyetemen volt, később a budapesti Mozsár utcába került. 1905-től működött önálló üzemként a Csörsz utcában.

Története

Kolozsvárott, majd Budapesten a Mozsár utca és az Alkotás utca voltak a cég előző telephelyei. A Németvölgyben, a mai Alkotás utca 2×3 útpályás forgalmát tekintve különösnek tűnik, hogy az utolsó helyszínt éppen a villamos által keltett rezgések miatt kellett elhagyni. Így települt a vállalat a mai Csörsz utcai terület egy részére. 3-4 évtized alatt, folyamatos fejlesztések hatására foglalta el az Alkotás utca, Csörsz utca, Nagy Jenő utca és Dolgos utca által határolt területet. A nyolcvanas évek közepéig állandóan bővült, megújult az épületegyüttes. Az utolsó beruházások egy része kényszerűségből született, mivel a második világháború előtt készült épületek a gyors kötést biztosító bauxit betonból készültek, már a hatvanas évek elején állandó figyelést, statikus megerősítést igényeltek. A hatvanas évek végén készült a négyemeletes korszerű raktárépület, valamint a ma már FOTEX Rt. tulajdonban lévő optikai toronyház. Az országban kevés vállalat települt ilyen gyönyörű környezetben. Az itt dolgozók nap mint nap gyönyörködhettek a Sas-hegy, Gellért-hegy, Széchenyi-hegy látványában. Az első kapavágások idején a Budai vár, a Rózsadomb és a Hármashatárhegy is a panoráma része volt.

Az 1997-ben megkezdett bontási műveletek szívszorító látványt nyújtottak az arra járóknak. A közel százéves műemlék jellegű épületek mellett alig tíz éve átadott vasbeton szerkezetű műhelyek is bontási romhalmazzá váltak. Nemcsak az egykori MOM dolgozók könnyezték meg a fizikai megsemmisülést, hiszen enyészetté vált a több mint száz év alatt kialakult, világszínvonalra jutó magyar finommechanikai ipar is. Az Alkotás utca és a Csörsz utca sarkán állt gyártelep helyén 2001-ben nyílt meg a MOM Park bevásárlóközpont.

A végről

Rosch Gábor építész, a Hegyvidéki épületek című könyv szerzője:

„1997. Személyes emlékek: esténként tompa dübörgésre alszom el, s reggelenként betonszerkezetek halk recsegése-ropogása ébreszt. Bontják a MOM-ot. Az ablakunkból kitekintve napról napra változik a kilátás. Lassan a leomló téglafalak és betonpanelek mögül újra előkandikálnak a Vár házsorai. Valamikor elemista kisdiák koromban naponta mentem el a hatalmas gyárépület mellett, a régi Tanítóképző gyakorló iskolájába menet. Láttam a romjaiból újjáéledő gyárat, majd a nagy iparosítási lázban egyre sűrűsödő beépítést. Később építészmérnökként a mellettem lévő rajztáblán születtek meg kollégám keze alatt a MOM fénykorának épületei. Ha nosztalgiával gondolok vissza a gyárra, ebbe az is beletartozik, hogy jóval később, nyári szünidejében fiam itt szerelgetett optikai berendezéseket, itt dolgozott néhány lakótársam, s a rendszerváltás után az egykori irodaházban tervezőirodánk a KÖZTI Rt. bérelte a két legfelső szintet. A hely, ahol akkor dolgoztam, már összeomlott a bontódaru lengő acélgömbjének pörölycsapásai alatt.”

Makovecz Imre építész 1998-ban írta:

„Ma már a MOM nincs sehol. Lebontották. A magyarországi építészet enyhén utóromantikus , de CIRPAK szellemében fogant alkotásai eltűntek a századforduló iskolatípusát megtestesítő szomszéd épületegyüttes házaival együtt. Kivágták az öreg gesztenye- és akácfákat is az utolsó szálig. Eltűnt Magyarország egyik világhírű gyára, eltűntek a munkások, elenyészett a gyár hosszú története, eltűnik a múlt, s vele együtt a jövő is, a Magyar Optikai Művek jövője is.”

Kezdetek

Süss Nándor cége 1905-ben

A vállalatot Süss Nándor alapította 1876. július 1. (A vállalat 1976 őszén ünnepelte centenáriumát). Ebben az évben még sikerült interjút készíteni Kelenvölgyben Leitgib Ferenccel, aki a Csörsz utcai gyár első portásainak egyike volt és ismerte az alapító Süss Nándort, aki egyébként villamos baleset áldozata lett az egykori Tabánban, a Szarvas téren. A cikk a FÓKUSZ című üzemi lap centenáriumi mellékletében jelent meg.

A cég neve és változásai

Csatolt cégek

Az iparcentralizáció jegyében a következő vállalatok kerültek – kisebb, nagyobb önállósággal – MOM irányítás alá:

Vidéki ipartelepítés

A következő városokban telepített a cég, többségében zöldmezős beruházással -az észszerűség határain belül teljes technológiai vertikummal- gyáregységeket:

A szervezet

A vállalat felépítése más cégekhez hasonló volt, a következő logikai struktúrával:

Felsővezetés Személyzeti és munkaügy Műszaki Gazdasági

Gazdasági igazgatók: Gancsov János és Gömböcz József

Termelés Kereskedelem, logisztika

1948 után a cég csak a centrális kereskedelmi vállalatokon keresztül értékesíthette, a tervgazdálkodásnak megfelelően meghatározott mennyiségű és féleségű termékeket. Főbb partnerek voltak: Metrimpex, Elektroimpex, Migért, OFOTÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat.

1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor a MOM elsők között kapott önálló export, illetve optikai területen import korlátozott jogot. Ekkor alakult a kereskedelmi igazgatóság. A szervezet összetétele a következő volt:

Feladatköre a közvetlen és közvetett export szervezése, bonyolítása. Közvetlenül bonyolíthatta a labor és geodéziai termékek exportját, valamint az optikai importot. Az "állami" katonai műszerek értékesítését a Technika Külker, a számítástechnikai termékekét a Videoton Rt., a lakossági termékekét az Elektroimpex közreműködésével bonyolíthatta. Közvetetten értékesített a Metrimpex, KGM Gépexport és az AKADIMPORT cégeken keresztül is. Feladatköre a lakossági cikkek értékesítése volt a korábbi partnereken keresztül (OFOTÉRT, MIGÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat). A teljes logisztikai vertikumot (anyag- és raktárgazdálkodás, vám, szállítás) átfogta ez a szervezet.

Kereskedelmi igazgatók: Lastofka Béla, Balogh András, Tobak Ottó, Kozáry Vilmos.

Humán

Orvosi ellátás

Az ötvenes évektől – a korszak elvárásainak megfelelően – a cégnél komplett rendelőintézet működött. A szakmai felügyeletet a János Kórház látta el. A belgyógyász illetve a fogszakorvosok egész nap a dolgozók rendelkezésére álltak. Más szakterületeken (sebészet, nőgyógyászat, ideg stb.) rész munkaidőben voltak rendelések.

A cég, munkaidőben – éjjel-nappal – állandó orvosi ügyeletet biztosított.

Gyermekintézmények Tanműhely, szakképzés

Vállalati kapcsolatok

Kooperációs partnercégek Referencia partnerek Fejlesztési együttműködés MOM mint alvállalkozói beszállító

A MOM tradíció folytatói

Emléktábla a MOM parkban

A MOM hagyomány ápolói különböző civil szerveződések is. A Magyar Optikai Művek (MOM) Közhasznú Emlékalapítvány kifejezetten ilyen céllal alakult, a XII. kerület Maros utca 1. szám alatt a relikviákat tárolják, rendszerezik, kiállítják.

2001 óta, minden évben egy alkalommal a „MOM Kultúrházba” invitálják az egykori dolgozókat.

Kezdeményezték a MOM-nak emléket állító „Íjász” szobor felállítását a MOM parkban. A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat szervezésében, az Önkormányzat, a MOM Park PBW Hungary ZRT, és a volt MOM-os dolgozók anyagi hozzájárulásával az emlékszobor felállításra került a MOM park Süss Nándor sétánya mellett. Az ünnepélyes szoboravatás 2009. november 27-én volt, a Magyar Optikai Művek elnevezés felvételének 70. évfordulóján.

Termékek

Egy lexikoni szócikk, amelyet – látszólag – terjedelmi korlátok nem zavarnak, nem törekedhet sem teljes körű felsorolásra, sem bemutatásra. Cél tehát a vállalati gyártmány keresztmetszet érzékeltetése és néhány meghatározó termék részletesebb bemutatása. A meghatározó termékcsaládok részletes bemutatását önálló szócikkekben tervezzük.

Geodézia

A MOM-nál a kutató és fejlesztő munkát mindig a magyar tudományos élet legkiválóbb képviselőivel való együttműködés jellemezte. Bár a gyártmányfejlesztés túlnyomó többségben saját erőből történt, abban közreműködött:

Optika

A MOM 1961. január 1-jei hatállyal átvette a Gamma Optikai Művek optikai profilját, valamint az Optikai Kutató Laboratórium optikai kutató részlegét.

Néhány optikai terméke:

Labor

Néhány laborterméke:

Számítástechnika

A hatvanas évek végére központi döntések (és az érintett vállalatok „lobbizása”) nyomán alakult ki a tömeges gyártásra alkalmas számítógépes iparág. A számítógépek szériaszerű gyártása a Videotonnak jutott. Mások háttérbe szorultak (Orion, EMG, Telefongyár). A mechanikai és mágneses elvű perifériák gyártásának meghatározó vállalata a Magyar Optikai Művek lett.

A MOM által gyártott számítástechnikai termékcsaládok:

Lakossági

Néhány lakossági terméke:

Egyéb

Gyártott még mérőeszközöket, (pl. tolómérő, mikrométer, finommechanikai kaliber), járműalkatrészeket (pl. mozdony-armatúra, olajfék) és hadiipari eszközöket is.

MOM Kulturális Központ

A MOM Kulturális Központ épülete 2008-ban

Tájékoztatás, kommunikáció

Az ötvenes évek elején 3 alkalommal jelent meg a „A MOM Dolgozók Lapja”. Később, 1971-ig csak eseti tájékoztató brosúrák készültek. 1971-ben a Hírlapkiadó Vállalattal kötött szerződés értelmében megalakult a FÓKUSZ tájékoztató orgánum. Kezdetben havonta, 1973-tól kéthetenként jelent meg. Főszerkesztők voltak: Suha Andor, Horváth Tiborné, Varga Miklós

MOM Autómodellező Klub

Több évtizeden át Európa és a világ legjobbjai között szerepeltek versenyzői. A legeredményesebb, legismertebb versenyző: Pető József, Szepes Attila, Szűts László, id. Ruzsa József, ifj. Ruzsa József, valamint az egykori klub utolsó elnöke és szintén eredményes versenyzője: Tóth József

Sport, szabadidő

A húszas évek közepén alakult meg a sportkör öt szakosztállyal, az elnöki jellegű feladatokat Solti János látta el. A sportolók munka után gyalog jártak a kelenföldi KFC pályára. Ebben az időben a labdarúgócsapatban két későbbi legendás játékos – Sebes Gusztáv és Toldi Géza – is szerepelt: A tízórás nagyszünetben a gyárudvaron élő-lánccal körülvett ringben bokszmérkőzéseket rendeztek. Ezeken rendszeresen győztes volt egy mokány fekete fiú: Papp László. Az 1942-ben ujjá alakuló ökölvívó szakosztályba tanulótársa Krebs Lajos vitte le. A későbbi bajnok első edzője Fehér István volt. 1968-ban készült el – a felszámolt Németvölgyi úti temető egy részén – a sporttelep. Az avató ünnepség főattrakciója a FTC vendégjátéka volt. Ekkor labdarúgó-, tenisz-, röplabda- és kosárlabda pályák kerültek átadásra. Ekkor készült el a klubház öltözőkkel és egy asztaliteniszedzésre, valamint tornára alkalmas nagy teremmel. Második ütemben épült meg a korszerű tekepálya, felette egy asztaliteniszre és tollaslabdára alkalmas teremmel. A sporttelep mára átalakult. A XII. kerületi Önkormányzat kezelésébe került. Itt készült el a kerület első műfüves pályája, valamint a korábbi épület helyén egy multifunkcionális sport és szabadidő központ.

Minőségi sport

A sí szakosztály eredménylistáján országos bajnoki címek is szerepelnek. 1943-ban a Katona József, Pásztor György, Regős Ferenc összeállítású csapat középsáncon magyar bajnok lett. A legeredményesebb versenyző: Szilágyi Gyula, aki kétszer nyert magyar bajnokságot síugrásban, egyéniben és csapatban is. Északi összetettben három egyéni és egy csapat aranyat szerzett. A győztes csapatok tagjai voltak: Kun Sándor, Tóth István, Hényel Gyula, Gellér Gábor valamint Gellér Mihály is. Utóbbi a MOM színeiben is nyert -kétszer- egyéni magyar síugró bajnokságot. Szilágyi volt az első, aki az újjáépített mátraházi sáncon nyolcvan méter fölé repült. A szakosztálynak 1972 és 1974 között tagja tagja volt Fischer László, az egyik legeredményesebb magyar síugró is.

A szakosztály vezetői, mindenesei az 50-es évektől Sárkány Kálmán, Binder József és Berecz Sándor voltak.

Nagy hagyományokkal és jelentős tagsággal rendelkezett és rendelkezik a természetjáró szakosztály. Süss Precíziós Mechanikai Rt. Sport Club Turista Szakosztálya néven alakult 1936-ban. 1938-tól új néven, MOM Természetbarát Szakosztály néven működtek tovább. A szakosztály a gyár felszámolása után is működött.

A legmagasabb osztályban szerepelt a férfi tekecsapat. Hosszú évekig a teke válogatottnak is tagja volt: Mészáros József.

A labdarúgók néhány évig az NB III-ban is szerepeltek. Legismertebb nevelésük a későbbi válogatott, majd szövetségi kapitány Bicskei Bertalan.

A tenisz szakosztály elsősorban a csapatbajnokságban szerepelt. Az NB II-ig jutott.

Az asztalitenisz, kosárlabda, valamint a röplabda szakosztály a Budapest-bajnokságban szerepelt.

A klub elnöke hosszú időn át Mogyorósi József volt.

Tömegsport

A sporttelep mindenkor a tömegsport szolgálatában állt. Különösen népszerűek voltak a teke és a kispályás foci bajnokságok. Ezek szabályos bajnoki rendszerben 30-40 csapat részvételével kerültek megrendezésre. Tekében rendszeresek voltak az egyéni bajnokságok is. A részvételi csúcs, 1200 induló volt.

Évente egy-két alkalommal nagy vállalati sportnapot is tartottak.

A tömegsport élet főszervezője – társadalmi munkában – Fehér József volt.

Üdülő

A MOM kevés saját kezelésű üdülővel rendelkezett. Ezek a következő településeken voltak:

Kossuth-díjasok

Állami díjasok

1975-ben a képtovábbító száloptika kifejlesztésért és hazai gyártásának megszervezéséért megosztva kapták az Állami Díj II. fokozatát:

A sóalapú hőmérséklet-megfigyelő optikai rendszer kifejlesztéséért 1978-ban a Ságvári Endre szocialista brigád kapott Állami Díjat.

Eötvös Loránd-díjasok

Továbbá:

Tudományos munkásságukkal hírnevet szerzett munkatársak

Más területen hírnevet szerzett MOM dolgozók

Más területen híressé vált egykori dolgozók

Érdekességek

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  2. ↑ Bőhm István: A magyar műszeripar 25 éve (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. 1975)
  3. ↑ Legújabb levéltári kutatások alapján a névváltozás időpontja: 1939. november
  4. ↑ Levéltári iratokban egységesen Preisinger vezetéknév szerepel
  5. ↑ A XII: kerületi Önkormányzat Helytörténeti Gyűjteményének helyiségében
  6. ↑ Hegyvidék-2014. január 20.
  7. ↑ Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 486., 489., 494. o. ISBN 963-05-4420-2  

Források

További információk

Commons:Category:Hungarian Optical Works A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Optikai Művek témájú médiaállományokat.