Ebben a cikkben a Kolosy tér-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezzük jelentőségét, hatását és relevanciáját a különböző területeken. Eredetét, fejlődését és következményeit, valamint más releváns témákkal való kapcsolatát vizsgálják. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint lehetséges jövőbeli következményeit. Megvizsgálják a Kolosy tér-hez kapcsolódó lehetséges megoldásokat, ajánlásokat és kihívásokat is, azzal a céllal, hogy átfogó jövőképet adjunk, és reflektáljunk annak jelentésére a jelenlegi valóságunkban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kolosy tér | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | |
Névadó | Kolosy György |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kolosy tér témájú médiaállományokat. |
A Kolosy tér Budapesten, a II. és a III. kerület határán fekszik. Határai a Szépvölgyi út, Bécsi út és a Lajos utca.
A tér legkorábbi említése 1702-ből való. Először a Markt Platz (Piac tér) elnevezést használták rá, majd Heu Platz (azaz Széna tér) lett a neve (1822–1896). Nyugati felét 1835-ben még Pfarrkirchen Platznak (Plébániatemplom térnek) hívták. 1896 és 1900 között az akkor teljes egészében Óbudához tartozó Budaújlak központjában lévő területnek Lujza tér volt a neve, a Lujza gőzmalom működött itt. Jelenlegi nevét Kolosy György 1848-as szabadságharcosról kapta, 1900-ban.[1] A tér északi oldalán található kis forgalmú piac 1992-ben kapott utoljára felújítást.