Pasaréti téri templom

Mai cikkünkben a Pasaréti téri templom témájában fogunk elmélyülni, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A Pasaréti téri templom ma nagyon fontos téma, mivel a társadalom, a gazdaság, a politika és a kultúra különböző aspektusait érinti. Ebben a cikkben a Pasaréti téri templom különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezzük történetét, jelenlegi hatását és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül megvizsgáljuk a Pasaréti téri templom körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Csatlakozzon hozzánk a Pasaréti téri templom felfedezéséhez, és fedezzen fel mindent, amit erről az izgalmas témáról tudnia kell!

Páduai Szent Antal plébánia
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
(Ferences rend)
EgyházmegyeEsztergom-budapesti
EgyházközségBudapest
Budai-Északi espereskerület
Pap(ok)Kálmán Peregrin OFM (plébános)[1]
Lengyel Donát OFM (káplán)
Építési adatok
Építése1930–1934
TervezőjeId. Rimanóczy Gyula
Felszentelés1934. október 14.
FelszentelőSerédi Jusztinián
Esztergom-budapesti érsek
Elérhetőség
TelepülésBudapest, II. kerület
Hely1026 Budapest,
Pasaréti út 137.
Elhelyezkedése
Páduai Szent Antal plébánia (Budapest)
Páduai Szent Antal plébánia
Páduai Szent Antal plébánia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″47.524100°N 18.993100°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″47.524100°N 18.993100°E
Térkép
A Páduai Szent Antal plébánia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal plébánia témájú médiaállományokat.

A Pasaréti Ferences templom, hivatalos nevén Budapest Pasarét Páduai Szent Antal Plébánia a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található. Alapításától fogva rendi templom, így bár egyházigazgatásilag az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez tartozik, de lelkipásztori szolgálatát a vele egybeépült rendházban élő ferencesek látják el.[2]

A templom története

A pasaréti templomra az első tervet id. Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A most látható templom építését – a korabeli sajtó szerint – a Városépítési Bizottság újból meg akarta akadályozni, de ez már nem sikerült. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes részei: maga a templom, a rendház és a harangtorony. 1934. október 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.[3] A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgikus tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.

A homlokzaton Vilt Tibor[4] szobrai láthatók. A faliképeket Leszkovszky György készítette – Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján – 1934-ben. Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili[5] alkotásai (1934). A szószék (a négy evangélista jelképeivel) és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla[6] munkái (1934). A Jézus-szive oltárt (1934), a Szent József-oltárt (1939), valamint a keresztút domborműveit (1939) Lőte Éva készítette.[7] A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája (1935). A Szent Teréz-oltár 1942-ből való (Hallgass Jenő Zoltán alkotása),[8] és Rimanóczy adományából készült.[9] Rimanóczy Gyula megtervezte a legkisebb részleteket is, így például az összes világítótestet (a nyolc oszlopon levő, ma is látható „falikarok” középső részén az Újszövetségben leírt nyolc boldogság szövege olvasható), a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat, áldozási kelyheket. Az oltárok ötvösművészeti munkáit Iván István és Hadina Jenő ötvösművészek készítették. A torony előtti Földre roskadt Krisztus szobrot 1931-ben a templom építése előtt Somló Sári[10] szobrászművésznő ajándékozta a ferences rendnek. A templom négy harangja 1935-ből származik (Szlezák László[11] budapesti műhelyéből).[12] Az orgona 2001–2004 között valósult meg, a Váradi és Fia Orgonaépítő cég kivitelezésében. Az építészeti tervek Cságoly Ferenc és munkatársai közreműködésével készültek.[13]

A templom előtt a Pasaréti tér található, aminek a közepén van a Szűz Mária szobor, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása, amely 1938-ban készült el.

Képgaléria

  • A Pasaréti templom terve, 1931
    A Pasaréti templom terve, 1931
  • A Pasaréti templom terve, 1932
    A Pasaréti templom terve, 1932
  • Pasaréti templom, modellfotó, 1933
    Pasaréti templom, modellfotó, 1933
  • Pasaréti tér a templommal, 1937
    Pasaréti tér a templommal, 1937
  • Templomrészlet 2007-ben
    Templomrészlet 2007-ben

Jegyzetek

A templom 1935-ben
Templompadsor
  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  2. ↑ A Pasaréti Páduai Szent Antal-plébánia honlapja, templomtörténet. . (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
  3. ↑ Templomtörténet. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  4. ↑ VILT Tibor. . (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  5. ↑ Árkayné Sztehló Lili. . (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  6. ↑ OHMANN Béla. . (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  7. ↑ A XIV stáció dombarművei is közadakozásból készültek, belőlük kettőt a templom tervezője, egyet az alkotóművész adományozott.
  8. ↑ Hallgass Jenő Zoltán (1912-1980) szobrász.[halott link]
  9. ↑ Forrás: Harsányi-Vladár: A Pasaréti Páduai Szent Antal templom. 93. old.
  10. ↑ SOMLÓ Sári. . (Hozzáférés: 2007. december 25.)
  11. ↑ Szlezák László (1870-1953) A két világháború között készült harangok 60%-a az ő műve volt.
  12. ↑ Két harang a Szilfa utcai kápolna haranja volt. Kettő pedig már az új templomtoronyba került közvetlenül
  13. ↑ Forrás: Harsányi-Vladár: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (185-188. old.)

Források

  • Harsányi István, Vladár Ágnes:. A pasaréti Páduai Szent Antal plébánia története. Kiadó: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány (2009). ISBN 978-963-88400-4-2 
  • Harsányi István - Vladár Ágnes: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Budapest 2009.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek