A modern világban a Törökvész olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Törökvész mind szakmai, mind személyes téren meghatározó tényezőnek bizonyult a társadalom folyamatos fejlődésében. A történelem során a Törökvész vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, számos perspektívát és megközelítést generált, amelyek gazdagították e jelenség megértését és értékelését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Törökvész különböző aspektusait, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, és átfogó elképzelést kínálunk, amely gondolkodásra és párbeszédre hív.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Törökvész Budapest egyik városrésze a II. kerületben.
Törökvész | |
Törökvész a Kis-Hárs-hegyről | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | II. kerület |
Népesség | |
Teljes népesség | 13 378 fő (2001)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | kb. 2–3 km |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Határai: Nagybányai lépcső a Csalán utcáig – Nagybányai út – Törökvész út – Kapy utca – Gárdonyi Géza utca – Endrődi Sándor köz – Endrődi Sándor utca – Bimbó út – Alvinci út – Garas utca – Trombitás út – Lorántffy Zsuzsanna út – Herman Ottó út – Radna utca – Pasaréti út – Cirok utca – Battai út – Csalán utca a Nagybányai lépcsőig.
Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője alkalmával 1847-ben az addigi német Fruchtbare Ried (Gyümölcsösrét), Ochsenried (Ökörrét) és Rochusberg (Rókushegy) helyett kapta ezt a nevet, annak emlékére, hogy ezen a területen verték le a Buda 1686. évi visszavívásakor az ostromlottak segítségére indult szpáhikat és janicsárokat.
Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7