Lőte Éva

Mai cikkünkben a Lőte Éva lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig ez a téma emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A történelmi vonatkozásoktól a mindennapi életben való relevanciáig terjedő hatókörével a Lőte Éva olyan érdekességgé vált, amely felkelti a kíváncsiságot és csodálatot a tanulmányozásába merülőkben. Ebben a cikkben elmélyülünk annak számos aspektusában, és olyan meglepő részleteket fedezünk fel, amelyek segítenek jobban megérteni fontosságát és időbeli alakulását. Tehát készülj fel egy izgalmas utazásra a Lőte Éva-en keresztül, és tanulj meg mindent, amit ez a téma kínál.

Lőte Éva
Született1906. december 30.
Kolozsvár
Elhunyt1966. október 25. (59 évesen)
Caracas, Venezuela
Nemzetisége magyar
SzüleiLőte József
Foglalkozásaszobrász
IskoláiKépzőművészeti Főiskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőte Éva témájú médiaállományokat.

Illyefalvi Lőte Éva (Kolozsvár, 1906. december 30. – Caracas, Venezuela, 1966. október 25.) magyar képzőművész, Lőte József orvosprofesszor lánya. Férje Brinzey György vezérkari őrnagy.

Élete

Édesapja dr. illyefalvi Lőte József (1856–1938) egyetemi nyilvános rendes orvostanár,[1] édesanyja nagykászonyi Bodó Ilona (1867–1942) volt.[2][3] Anyai nagyszülei ifjabb nagykászoni Bodó József, tagosító mérnöksegéd és Kisfalusi Jozefa voltak. Dédapja idősebb nagykászonyi Bodó József (1790–1882) erdélyi főkormányszéki ajtónálló,[4] dédanyja Bálint Ágnes (1794–1865) volt.[5]

Tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolán végezte. Mesterei Orbán Antal és Lux Elek voltak. Részt vett 1937-ben a Párizsi és 1939-ben a New York-i Nemzetközi Kiállításon. A második világháború előtti és alatti magyar vallási és nemzeti témák alkotója. Több első világháborús hősi emlékművet is alkotott, így például ő faragta Szegeden az Aba-Novák Vilmos freskóival díszített Hősök kapujának hatalmas honvédszobrait. Az izbégi templom oltárának tabernákulumát 1939-ben készítette el. Az ő műve a Pasaréti téri templom Jézus szíve-oltára (1934), a Szent József-oltára (1939), valamint a keresztút domborművei (1939), a Debreceni Köztemetőben Rimanóczy Béla (1873–1934) sírjának domborműve, a budapesti Baár-Madas leánynevelő Intézet kútszobra is.

1948-ban emigrált családjával együtt Venezuelába, Caracasba. Az ötvenes években, kezdett részt venni a kiállításokon, a Szalonban (1953, 1958, 1960, 1962, 1965) mind szobor, mind rajz és iparművészeti területen. 1953-ban megkapta a szobrászok Nemzeti Díját. A „Nő” című terrakotta szobra a Caracasi szülészeti kórházban látható, Részt vett alkalmanként a Független Művészek Szalonján, (MBA) 1953-ban a San José College of Tarbes of Paradise kápolna főhomlokzatán készített domborműveket. Művei ebben az időben általában terrakották voltak. (Krisztus szobor a Salon XXII kiállításán), gipsz (Prelude, Salon XXI kiállításán), fa és bronz (Busto Balaso tanár, a Salon XXI kiállításán). Figuratív irányzatú portrék mellett, a legtöbb művében lovakat formáz. (gipsz XIX. terem) görög–római stílusra emlékeztetve. Halála után az ő munkái is ki voltak állítva a „National Award” által szervezett GAN-on, 1981-ben.

Lőte Éva elsőrangú szakmai tudással és intuícióval rendelkezett, még több maradandó műve lehetne, de érthetetlen okok miatt, túlságosan sokat foglalkozott a kereskedelmi művészettel (például Herendi porcelán lóábrázolások). Portréinak készítésével nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, illetve lovainak, archaikus atmoszférája igazolja, hogy nagy alkotó volt.
– Pedro Briceno

Házassága

Illyefalvi Lőte Éva temesszlatinai Brinzey György vezérkari őrnaggyal kötött házasságot, akinek a szülei temesszlatinai Brinzey Arthúr (1870–1939) ezredes, a Máltai lovagrend lovagja,[6] és pelsüczi Hámos Lilla (?-1967) voltak.[7] Brinzey Artúr százados 1905. február 3-án nemességet és nemesi előnevet szerzett feleségével, és gyermekeivel együtt I. Ferenc József magyar királytól.[8] Hámos Lilla szülei, pelsüczi Hámos Aladár (1852–1916) és báró vajai Vay Mária (1858 – 1936) voltak.[9]

Művei

Köztéri és középületekben lévő alkotásai

  • Jézus Szíve oltár domborműve. 1934. (Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom építésének története viszontagságos, a templom felszentelésére végül 1934. október 14-én kerülhetett sor, építési terveinek elkészítése Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik.

A domborművel díszített oltár: a kitárt karú, kereszt alakú háttér előtt álló Jézus Szíve-dombormű két oldalán két pápa alakja. A bal oldalon térdeplő XI. Pius, a jobb oldalon térdeplő III. Ince. A felirat szövege az oltár szélén: „Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak"

  • Szent József oltár domborműve 1938. Pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom harmadik oldalsó oltárának témája Szent József, aki Mária "jegyese" volt. Mária, a szeplőtelen fogantatás révén áldott állapotba került, ennek gyümölcse Jézus. József elfogadta a gyermeket, így lett Jézus nevelőapja és így lett a Szent család feje.
  • Keresztút Színezett fa dombormű 1938-39. A Keresztút 14 stációja a Pasaréti templom oldalhajójában található. A modern egyházművészet remeke. A festett, színes faragás egyes stációi külön is magas értékű szobrászati remekek.
  • Szent Kristóf a kis Jézussal. 1938. A szép Pasaréti tér, buszpályaudvarának oldalfalán a patika mellett található a relief Érdekessége, hogy a szent egy szárnyas autóbuszkereket ábrázoló címerpajzsot tart. A szobrásznő tudhatta, hogy ide készül a domborműve, így beleformázta a pajzsot az alkotásban. Mert mint tudjuk Szent Kristóf az utazók védőszentje.
  • Élő és halott katona emlékműve. 1937. A Szegedi hősök kapuján. (A középső boltívet tartó északi pillérek előtt, fali konzolokon áll az Élő katona és a Halott katona mintegy kétszeres életnagyságú mészkőszobra. Az egyik a kemény, harcias, puskáját erősen markoló katona, akinek lába alatt dobban a föld. A másik, a megdicsőült hős megmerevedett alakja, csak bakancsa hegyével érinti már a földet. Az 1936-ban épült kapu (Pogány Móric tervezete) kétszeres életnagyságú honvédszobrai (az élő és a halott katona) az I. világháború áldozataira emlékeztetnek. A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette.
  • Rimanóczy Béla sírjának domborműve. 1934. a Debreceni Köztemetőben. (Rimanóczy Béla 1873 és 1934 között élt.) Lőte Éva szobrásznő talán egyetlen alkotása Debrecenben. A sír tervezője id. Rimanóczy Gyula volt.
  • gróf Mikó Imre. 1930 Szeged Emlékcsarnok. Gróf Mikó Imre domborműves portréjával készült emléktábláján, címerpajzson támaszkodó két női akt látható. Felirata: gróf MIKÓ IMRE 1805-1867 Erdély nagy fia, történet-író. Erdélyi Múzeum megalapítója. 1930. október 25-én helyezték el az Emlékcsarnok keleti szárnyán.
  • Első világháborús hősi emlékmű 1941-42. Új köztemető, X. Kozma utca 8-10. 7. parcella. Felirata: A Magyar haza szent határainak védelmében halált halt és idegen földeken porladó katonáinak emlékeként 1914-1918 – 1940- Az emlékmű 1941-42-ben készülhetett. A domborművek mögött téglaborítású oszlop van.
  • Ybl Miklós 1934-1964 Székesfehérvár Bartók Béla tér 1.

Bory Jenő, Lőte Éva 1964. április 5. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Jókai utcai falán 1964. április 5-én helyezték el. Már 1905-ben felmerült a Vörösmarty Körben, hogy kapjon emléktáblát a város nagy szülötte, Ybl Miklós. Születésének centenáriumára tervezték a tábla megvalósítását. A terv az első világháború miatt meghiúsult. 1934-ben ismét szóba került a táblaállítás gondolata. A bronz relief 1942-ben készült,(Lőte Éva alkotásaként) de elhelyezésére már nem került sor. A háborúban megsérült. A székesfehérvári ötvösipar-művészeti szakkör tagjai állították helyre 1964-ben.

  • Egészséges férfi és nő díszítőszobor 1937 Szeged, Tisza Lajos körút 97.

A harmincas évek építészetének jelentős alkotása, amelyben az I. számú városi rendelőintézet oromzatán találjuk. Az épület oromzatán egészségtől duzzadó emberpár (egy férfi és egy nő) erősíti a betegek gyógyulásba vetett hitét.

  • Az izbégi, Szent András-plébániatemplom oltárának tabernákuluma.1939. Szentendre

Művek közgyűjteményekben

Herendi Porcelángyár Állandó Kiállításán (VI. terem 20 század) formaterve alapján készített lovas szobor (Aukciókon is szereplő alkotás: Porcellana HEREND CAVALLO firmato LOTE EVA Porzellan)

Nádasdy Ferenc Múzeum Huszártörténeti gyűjtemény Lovasszobor Öntött réz, fa posztamensen. Szobor talpán kurzív betűkkel bevésve: "Lőte Éva 1929. V. 3." Ezredemlék. A lapos talapzaton ügető ló a neoklasszicizmus stílusában megformázott. Feketére festett magas posztamensén elöl, réztáblán felirat: "NEMZETI LOVARDA 1932. JAN. 16-17."

Művek magángyűjteményekben

Adat nincs, kisplasztikáinak zöme – terrakotta, bronz, fa, – magántulajdonban van mint ahogy egyes kiállításokon bemutatott alkotásoknál is látszik. (Alpár Gitta opera-énekesnő mellszobor. Teleki Andor gróf életnagyságú mellszobor, Andrássy Géza gróf mellszobra, Tréfa (ló-portrait) márvány, Luxi (farkaskutya-portrait) stb.

Kiállítások (Csoportos és egyéni)

Nemzeti Szalon katalógus címlapja 1931

LXIX. Csoport Kiállítás Nemzeti Szalon 1931

  • 182 Pásztorlány gipsz, terrakottában
  • 183 Pásztorfiú gipsz, terrakottában
  • 184 Anyai csók
  • 185 Amazon, bronz
  • 188 I. Löte József dr.-né mellszobra. Magántulajdon
  • 189 Első szerelem, gipsz 200. terrakotta
  • 191 Medúza, mázos terrakotta
  • 191 Alpár Gitta operaénekesnő, mellszobor. Magántulajdon.
  • 192 Teleki Andor gróf. Életnagyságú. Mellszobor Magántulajdon
  • 193 Andrássy Géza gróf mellszobra Magántulajdon.
  • 194 Leány őzikével, gipsz.
  • 195 Gr. Mikó-emlék, gipszrelief, Szegedi Egyetemi Pantheonban
  • 196 Pallas Athéné születése, terrakotta bronzban
  • 197 Magyar tavasz, terrakotta
  • 198 Ügető lovacska, bronz
  • 199 Fájdalom, női akt 150 cm, gipsz márványban
  • 200 Tréfa (ló-portrait), márvány. Magántulajdon
  • 201 Luxi (farkaskutya-portrait). Magántulajdon

Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1937

  • 96 Térdeplő Madonna, terrakotta

Csoportos Kiállítás. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1937

  • 23 József Árpád kir. herceg, portré, terrakotta, mgt.
  • 24 Rhein Sándorné, portré, rózsaszínű schamotte, mgt.
  • 25 Kincsem, bronz, mgt.
  • 26 Kígyóölők, kompozíció, gipsz,
  • 27 Kaffka Péter portréja, gipsz, mgt.
  • 28 Wieni Szent János-oltár, márvány, mgt.
  • 29 Unicornus (egyszarvú) mesebeli állatfigura, diófa, mgt.
  • 30 Csodaszarvas, porcelán, mgt.
  • 31 Boldogi parasztasszony, fába tervezett gipsz
  • 32 Tükörbe néző nő (divatkirakat-szobor), hárs-fa, színezve
  • 33 Boldogi menyecske templomba megy, fába tervezett gipsz
  • 34 I. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 35 II. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 36 III. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 37 IV. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 38 V. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 39 VI. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 40 VIL stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona
  • 41 VIII. stáció relief, színezett fa, pasaréti templom tulajdona

A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület Téli Tárlata (1938. évi tagkiállítás)

  • B. LÖTE ÉVA István főherceg, körtefa, magántulajdon.

Magyar Egyházművészeti Egyházművészeti Tanács rendezése 1941.

  • 25. Szűz Mária, Szent Anna és a kis Jézus. Terrakotta
  • 26. Golgota. Gipsz Hársfában
  • 28. Szent László vizet fakaszt a sziklából. Dombormű. Színezett gipsz
  • 29. Háromosztatú oltárlap. Színezett gipsz. Terrakottában

Venezuelában, Caracasban. Szalon (1953, 1958, 1960, 1962, 1965) Kiállításai

  • Galería de Arte Nacional (Caracas) (GAN), (pl. Crepúsculo, gipsz dombormű 1953). A kiállított művekről adat nincs
  • Részt vett alkalmanként a Független Művészek Szalonjában, (MBA) Kiállított műveiről adat nincs.

Egyéni kiállítás

  • 1963 Gallery The Wall, Caracas

Díjai

  • 1937 aranyérem, „International Exhibition", Párizs
  • 1939 Diploma, "International Exhibition", New York
  • 1953 National Sculpture Díj, XIV Hivatalos terem

Források

Jegyzetek

  1. ↑ familysearch.org Lőte József gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Lőte Józsefné Bodó Ilona gyászjelentése
  3. ↑ familysearch.org Lőte Józsefné Bodó Ilona halálának a bejegyzése
  4. ↑ familysearch.org Bodó József gyászjelentése
  5. ↑ familysearch.org Bodó Józsefné Bálint Ágnes gyászjelentése
  6. ↑ familysearch.org Brinzey Arthúr gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org Brinzey Arthúrné Hámos Lilla gyászjelentése
  8. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 461 - 463. oldal
  9. ↑ macse.hu Vay Amália adatlapja

Képgaléria

  • Szent Kristóf 1938 bronz dombormű
    Szent Kristóf 1938 bronz dombormű
  • Gróf Mikó Imre domborműve 1930
    Gróf Mikó Imre domborműve 1930
  • Szeged, Hősi emlékmű
    Szeged, Hősi emlékmű
  • Szeged hősi emlékmű 1937
    Szeged hősi emlékmű 1937
  • Rimanóczy Béla sírjának domborműve
    Rimanóczy Béla sírjának domborműve
  • I. világháborús hősi emlékmű 1941-42
    I. világháborús hősi emlékmű 1941-42

További információk

  • MAGYAR HÁZ Alakult: 1952 Cím: Avenida Alvarez Michaud 4, Los Chorros, Caracas Telefon: (58)212-2356610, (58)212-2353489 Elnök: Gózon Imre. (58)212-9871902, Mobil: (58)416-6278108, e-mail: gozonimre(kukac)gmail(pont)com Gondnok: Szotyori-Nagy Éva Gabriella: Telefon: (58)212-9869571 e-mail: egszona(kukac)yahoo(pont)com