Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)

Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
műemlék
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
Építési adatok
Építése1744–1749
Stílusbarokk építészet
TervezőjePaur János György
ÉpíttetőjeKeresztély Ignác, Genszky Simon
Elérhetőség
TelepülésBudapest III. kerülete
Hely1036 Budapest, Lajos u. 168.
Elhelyezkedése
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Budapest) Szent Péter és Pál-főplébánia-templom Szent Péter és Pál-főplébánia-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 19″, k. h. 19° 02′ 40″47.538646, 19.04454447.538646°N 19.044544°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 19″, k. h. 19° 02′ 40″47.538646, 19.04454447.538646°N 19.044544°E
Térkép
A Szent Péter és Pál-főplébánia-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter és Pál-főplébánia-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A műemlék Szent Péter és Pál-templom Óbuda főplébániájához tartozik. A III. kerületben, a Lajos utcában áll. A III. kerület legnagyobb temploma.

Szent István és Gizella a Képes krónikában

Története

A templom helyén és annak közelében több, már elpusztult templom is állt. A XIV. századi Képes krónika szerint az első templomot Szent István király és felesége, boldog Gizella alapította 1015-ben. Más források viszont utódjához, Orseolo Péterhez kötik az alapítást.

A mai templom építését Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró kezdeményezte 1735-ben. Az alapkőletétel 1744. június 28-án történt. A templom terveit Paur János György építőmester készítette és ő vezette az építkezést is, ami végül 1749-ben fejeződött be.

Leírása

Az egyhajós templom belső tere három boltszakaszból áll, ehhez csatlakozik a belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély. A főoltár 1773–74-ben készült vörösmárványból, ennek közepén áll a tanító Krisztus szobra egy szoborfülkében. Kétoldalt Szent Péter és Pál szobra látható.

A főoltártól balra a márványmedencés keresztelőkút és a rokokóba hajló stílusú szószék, jobb oldalon Borromeo Szent Károly képe található. A mellékoltárok Szent Julianna, Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére vannak szentelve. A templomban áll az ún. Kiscelli oltár is, amely a Kiscelli-fennsíkon lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte.

A templom középtornyos főhomlokzatát háromtagú főpárkány díszíti. A díszes kőfaragású főkapu felett Szent Rozália, a kórusablak melletti fülkékben Szent Sebestyén és Rókus, míg a felső peremen Szent Péter és Pál apostolok szobra látható.

Harangok

A 45 méteres toronyban 3 harang lakik:

Felirata: „KÉSZÜLT A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE AZ ÓBUDAI KATHOLIKUS HÍVEK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1919.” „ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN 1928.”

Másik oldalon: „MAGYARORSZÁGRÓL, ÉDES HAZÁNKRÓL NE FELEDKEZZÉL EL SZEGÉNY MAGYAROKRÓL!”

Felirata: „SZENT PÉTER ÉS PÁL TISZTELETÉRE 250 ÉVES TEMPLOMUNKNAK AZ ÓBUDAI HÍVEK”

A harang felső részén a körbefutó díszt megszakítva olvasható az öntőmester neve: „GOMBOS MIKLÓS”

Másik oldalon: angyalos címer, alatta a felirat: "BUDAPEST, 1996"

Felirata: "SZENT JÓZSEF HALDOKLÓK PÁRTFOGÓJA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!" "ÖNTÖTTE SLEZÁK LÁSZLÓ BUDAPESTEN 1928-BAN, NAGYOBBRA ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ŐRBOTTYÁNBAN 1996-BAN."

Másik oldalon: Szent József kép, alatta a felirat: "BUDAPEST-ÓBUDA 1996"

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása, Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái / Tanulmányok Budapest múltjából 7. kötet (1939) (pdf), Budapest Székesfőváros, p. 70-91. o.. ISSN 0238-5597 . Hozzáférés ideje: 2014. június 30. 
  2. ↑ Tóth Angelika: A honfoglaló magyarok művészete. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2014. június 30.)

Források

További információk

Budapest III. kerülete (Óbuda–Békásmegyer)
Városrészek
Régi városrészek
Épített látnivalók, kultúra
Utcák és terek
Természeti látnivalók