Városmajor

Bizonyára többször hallott már a Városmajor-ről, mivel relevanciája és különböző területekre gyakorolt ​​hatása általános érdeklődésre számot tartó témává tette. A Városmajor megjelenése óta felkeltette a kutatók, szakemberek és rajongók figyelmét, akik folyamatosan igyekeznek többet megtudni eredetéről, fejlődéséről és hatásairól. Ebben a cikkben alaposan megvizsgálunk mindent, ami a Városmajor-hez kapcsolódik, annak hátterétől a jelenlegi állapotáig, azzal a céllal, hogy jobban megértsük annak hatását és hatókörét a társadalmunkban.

Városmajor
Közigazgatás
TelepülésBudapest XII. kerülete
Népesség
Teljes népességismeretlen
Terület10 km²
Elhelyezkedése
Városmajor (Magyarország)
Városmajor
Városmajor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″47.507679°N 19.018364°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″47.507679°N 19.018364°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajor témájú médiaállományokat.

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében, a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti mintegy tíz hektár kiterjedésű közpark, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.[1][2]

Leírása

Eredetileg az Ördög-árok ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 konvenciós forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A helytartótanács Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos franciakertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.

A 19. század elején ideköltözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon az Ördög-árok poshadt vize folyt végig. 1920-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a park. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, a BSE-sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]

A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász-emlékmű, a Beethoven-szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.

A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közparkfunkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  2. ↑ a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

További információk