A mai világban a Hangya-forrás nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött fontossága, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Hangya-forrás általános érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és szakma számára. Ebben a cikkben a Hangya-forrás-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását és időbeli jelentőségét. A Hangya-forrás eredetétől napjaink fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt, mivel olyan téma, amely nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki azokban, akik többet szeretnének megtudni róla.
Hangya-forrás | |
Ország | ![]() |
Település | Budapest XII. kerülete |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
A Hangya-forrás a Hármaskút-tető névadó forrásainak az egyike. Budapest XII. kerületében fakadt.
A Haggenmacher-villa felett, a Hármaskút-tető keleti oldalában lévő Harang-völgy felső részén (é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 18° 57′ 36″47.511667°N 18.960000°E), pannon homokkő rétegekből fakadt. Egy, az 1970-es évek második felében a Csongrád megyei Természetbarát Szakszövetség által a Budai-hegységben rendezett minősítő teljesítménytúra menetutasítása írta: „A Hangyaforrás egy óriás – több száz éves bükkfa tövében fakad.” Mivel a forrás nem egy foglalt forrás volt, helye ma már nehezen található meg. A fa és a forrásnak eredetileg helyet adó mélyedés megvan ugyan, de a forrás vize a 80-as évek második felében, valószínűleg a felette épült szálloda hatására, elapadt. A forrást a Kartográfiai Vállalat 1988-ban kiadott Budai-hegység turistatérképe még jelöli.