A mai cikkben a Szekrényes-hegy témájában fogunk elmélyülni, feltárva következményeit, jellemzőit és lehetséges alkalmazásait. A Szekrényes-hegy olyan téma, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezi, ellentmondó véleményeket generál, és megkérdőjelezi a kialakult koncepciókat. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szekrényes-hegy történetében, elemezzük mai relevanciáját, és megvizsgáljuk a hatását különböző összefüggésekben. Ezenkívül megállunk a Szekrényes-hegy körül létező különböző perspektíváknál, és olyan panorámaképet kínálunk, amely lehetővé teszi a téma összetettségének megértését. Kritikus és gazdagító pillantással foglalkozunk a Szekrényes-hegy sokrétű aspektusával, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk az ismereteket, és ösztönözzük a jelentésének és jelentőségének mélyreható elmélkedését.
Szekrényes-hegy (Kesselberg, Schatzgrabenberg) | |
![]() | |
A hegy a Szállás-hegyről nézve | |
Nagytáj | Dunántúli-középhegység |
Középtáj | Budai-hegység |
Magasság | 364 m |
Hely | Budaörs, Budakeszi |
Hegység | Csíki-hegyek |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szekrényes-hegy témájú médiaállományokat. |
A Szekrényes-hegy vagy egyszerűen Szekrényes (Kesselberg vagy Schatzgrabenberg) 364 méter magas hegy, ami részben Budaörs, részben Budakeszi közigazgatási területéhez tartozik. A Csíki-hegyekhez kapcsolódó Budaörsi-kopárok legmagasabb tagja.
A 343 méter magas Farkas-hegytől északnyugatra emelkedik. A Szekrényes-hegy tömegének nagy részét középső triász korú dolomitkő alkotja.[1][2][3][4] Tetejéről pazar körpanoráma nyílik a Budaörsi- és Budakeszi-medence vidékére.
A Szekrényes-hegy mellett a Farkas-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[5][6]
A hegy tetején messziről felismerhető az 1929–1957 között működött Farkashegyi vitorlázórepülőtér katapultjának betonrámpája.
Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[7]
Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambys cerdo).[7]
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) HUDI20010
nevű lábjegyzeteknek