Kutya-hegy

Mai cikkünkben a Kutya-hegy-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Fontos megérteni a Kutya-hegy jelentőségét az életünkben, és azt, hogy milyen hatással lehet mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Kutya-hegy-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a jelenlegi relevanciájáig. Elemezzük a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és a témában meglévő különböző álláspontokat is. Reméljük, hogy ez a cikk átfogóbb betekintést nyújt a Kutya-hegy-be, és segít megérteni annak fontosságát a mai világban. Minden további nélkül elmélyüljünk a Kutya-hegy lenyűgöző világában.

Kutya-hegy
A Kutya-hegy csúcsa, 559 méter tszf.
A Kutya-hegy csúcsa, 559 méter tszf.
Magasság559 m
Hely Magyarország,
Nagykovácsi
HegységBudai-hegység
Elhelyezkedése
Kutya-hegy (Solymár-Nagykovácsi)
Kutya-hegy
Kutya-hegy
Pozíció Solymár-Nagykovácsi térképén
é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 18° 51′ 15″47.590553°N 18.854253°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 18° 51′ 15″47.590553°N 18.854253°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutya-hegy témájú médiaállományokat.

A Budai-hegység második legmagasabb hegye. Valójában ugyanolyan magas mint a Budai-hegység hivatalosan legmagasabb hegyének elismert Nagy-Kopasz. Mind a két hegy 559 méteres tengerszint feletti magasságot ér el. Így, akár a Kutya-hegy (alternatív nevén: Bükkös-tető)[1] is lehetne a hegység legmagasabb hegye.

Leírás

A Kutya-hegy a Nagy-Szénástól nyugatra, Nagykovácsi területén található, lombos erdő borítja, meglehetősen jellegtelen hegy. Felépítő kőzetanyaga: diploporás dolomit.[2] A Kutya-hegy az úgynevezett Zsíros-hegy-Nagy-Szénás-Kutya-hegy rögcsoport tagja. Ezek tektonikus törések mentén lépcsőzetesen, 4-5 szintben kiemelkedett rögsorokat jelentenek.[3] A hegyről nincs kilátás, vélhetően ezért nem versenyezhet ismertségben a nála alacsonyabb, de pompás panorámával büszkélkedő Nagy-Szénással, amelytől a kellemes pihenőhelynek számító Kutya-hegyi-nyereg választja el. A Kutya-hegyen a K+ turistautat követve kelhetünk át.

Irodalom

  • Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 135. old.
  • Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 197, 201, 202, 204, 205, 216, 218, 548, 575, 586, 669. old.

Jegyzetek

  1. ↑ Pápai Miklós, Dénes György: Budai-hegység útikalauz, Sport, Budapest, 1982.
  2. ↑ Wein György: A Budai-hegység tektonikája, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1977.
  3. ↑ Jablonkay István: Nagykovácsi földrajza, Nagykovácsi Önkormányzat, 2001.