Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Guckler Károly-kilátó-et különböző nézőpontokból és különböző kontextusokban. A Guckler Károly-kilátó olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét, jelentősége és hatása tagadhatatlan. Az évek során a Guckler Károly-kilátó heves vitákat váltott ki, jelentős változásokat idézett elő, és sokak számára inspirációt jelentett. Ebben a bejegyzésben alaposan áttekintjük a Guckler Károly-kilátó-et, hogy megértsük jelentését, relevanciáját és életünkre gyakorolt hatását. A Guckler Károly-kilátó eredetétől egészen fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és elengedhetetlen annak megértése, hogy megértsük valódi értékét. Ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és szemléletes áttekintést nyújtson a Guckler Károly-kilátó-ről, és ezáltal hozzájáruljon a téma megértéséhez és megvitatásához.
Guckler Károly-kilátó | |
![]() | |
A kilátó az avatása előtt, délnyugat felől nézve | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest III. kerülete |
Megnyitás | 2016. július 14. |
Típus | kilátótorony |
Tulajdonos | Pilisi Parkerdő Zrt. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben, Budapest III. kerületében,[1] a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán áll. A turisztikai létesítmény 2015-2016 folyamán épült a Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásában, Koller József Ybl-díjas építész tervei szerint.[2] Hivatalos átadása 2016. július 14-én történt.
A kilátó a négy darab második világháborús légvédelmi ütegállás, mint a 21. századra is megmaradt tájseb egyikének begyógyításaként, annak újrahasznosításával jött létre. Alaprajza szabályos nyolcszög, vasbeton kilátószintje 4 méter magasságban helyezkedik el, bonyolult kiképzésű faszerkezete 40 köbméter rétegragasztott fenyőgerenda és a rögzítési pontokon közel 4,5 tonna acélszerelék felhasználásával készült.
Belőle kitekintve körpanoráma nyílik a Budai-hegység és észak felé Vác–Pesti-Duna-völgy, dél felé a Pesti-hordalékkúpsíkság vidékére (utóbbin terpeszkedik a főváros keleti fele), amelyet északkelet felől a Gödöllői-dombság határol. Észak felé láthatók innen a az Solymári-völgyön túl a Pilis és mögötte a Visegrádi-hegység vonulatai is. Dél felé az Ördög-árok mély völgye fölött a Nagy-Hárs-hegy - János-hegy - Széchenyi-hegy vonulat magasodik. Nyugati irányban a Nagy-Hárs-hegy mögött a Pesthidegkúti-medence látszik. Tiszta időben akár a Mátra és a Magas-Tátra csúcsai is felismerhetők.[3]
Névadójának Guckler Károlyt választották, akinek fővárosi erdőmesterként, később az Erdészeti Hivatal vezetőjeként nagy szerepe volt a 19. század végére a lakossági tűzifaigények miatt szinte teljesen fátlanná lecsupaszított budai hegyek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítésében. Guckler a korábbi sikeres bécsi mintákat alapul véve kevéssé kényes feketefenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából, s az így megerősödött talajon később a Pilisi Parkerdő Zrt. már megkezdhette a fenyves állományok őshonos fafajokra történő cseréjét.
A kilátót érinti az Országos Kéktúra útvonala, továbbá a közelben található néhány másik turisztikai létesítmény is, mint a Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ[4]– amely egyben méltó tiszteletadás a terület repüléstörténeti múltja előtt –, a 2014 tavaszán átadott Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola, a 2014-ben felújított Hangár Bisztró és a hivatalosan 2016. július 14-én átadott 50 férőhelyes új Hármashatár-hegyi Turistaház.[4]