Nagy-Kevély

Manapság a Nagy-Kevély rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. A technológia és a globalizáció folyamatos fejlődésével a Nagy-Kevély a vita és a vita központi pontjává vált különböző területeken. Az akadémiai területtől a munka világán át a politikai szféráig a Nagy-Kevély egy sor elmélkedést és kérdést generált, amelyek a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását kívánják megérteni. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nagy-Kevély-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatásait, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.

Nagy-Kevély
A Nagy-Kevély Pilisborosjenő felől
A Nagy-Kevély Pilisborosjenő felől
Magasság534 m
Hely Magyarország,
Pest vármegye, Pilisborosjenő
HegységPilis
Relatív magasság284 m
Elhelyezkedése
Nagy-Kevély (Pilis)
Nagy-Kevély
Nagy-Kevély
Pozíció a Pilis térképén
é. sz. 47° 37′ 22″, k. h. 18° 59′ 05″47.622750°N 18.984667°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 22″, k. h. 18° 59′ 05″47.622750°N 18.984667°E
Nagy-Kevély (Pomáz-Budakalász)
Nagy-Kevély
Nagy-Kevély
Pozíció Pomáz-Budakalász térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Kevély témájú médiaállományokat.

A Nagy-Kevély 534 méter magas sasbérc a Pilisben. A Kevélyek hegycsoportjának központi tömbje. Közvetlenül alatta, déli irányban Pilisborosjenő, északnyugatra Csobánka, míg kissé távolabb, északkelet felé Pomáz, keletre Budakalász és Budapest III. kerülete, délkeletre pedig Üröm helyezkedik el. A Nagy-Kevély tövében – a zöld jelzésen, délkelet felé – találjuk az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített művárat, a kék jelzésen pedig déli irányban a Teve-sziklákat. A tetején sorakozó kopár dolomitsziklákról déli irányban gyönyörű kilátás nyílik a Pilisborosjenői-medencére és közvetlenül mögötte Solymári-völgyre, azon túl a Budai-hegység vidéke, tőle keletre pedig a főváros terül el. Nyugat felé tekintve a Pilis hegyei magasodnak.

Nevének eredete

A hegy lejtőit a törökök kiűzése után letelepedett szerb lakosság kovily-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik az olyan hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj nő rajtuk.[1] A kevély szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye; a kovily-ból csak a 19. században lett kevély.

Ennek ellentmond, hogy a török hódoltság után sváb lakosság települ többek között Pilisborosjenőre és Ürömre is. Valamint egy 1355. március 29-i határbejárás már Kewel néven említi.[2]

Jelentősebb barlangjai

Turizmus

A Pilis hegység a Nagy-Kevély csúcsáról

Csúcsán egykor háromszögelési gúla és kilátó állt. A csúcstól északnyugatra, a Kevély-nyeregben, az 1992-ben leégett és azóta elbontott Kevély-nyergi turistaház helyén számos turistaút fut össze: az Országos Kéktúra kék sávja, a zöld és a piros sáv (ez vezet át a csúcson), a sárga sáv, valamint a csúcsot elkerülő piros négyzet. Minden év májusában itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra. Az Egri vár felől a Kevély-nyeregbe fölvezető út 1962 óta Redlinger Adolfnak, a Természetbarátok Turista Egyesülete egykori elnökének nevét viseli.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Az árvalányhaj különféle fajai jelenleg is nőnek, l.: Selmeczi Anna: Dolomitsziklagyep vizsgálata a Nagy-Kevélyen
  2. ↑ Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
  3. ↑ a b 5. Nagy-kevélyi kőfülke, Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény (tanösvény állomás) (magyar nyelven), Pilisborosjenőért Alapítvány (2008). Hozzáférés ideje: 2013. március 2. 

További információk

  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005. 242. old.
  • Képek a Nagy-kevélyről