Ebben a cikkben a Margitligeti kőrisfa-barlang témával foglalkozunk különböző nézőpontokból azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit, valamint feltárjuk a témában kialakult különböző véleményeket és álláspontokat. A Margitligeti kőrisfa-barlang napjainkban nagy jelentőségű téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért tartjuk célszerűnek ezt a teret ennek megvitatásának és elmélkedésének szentelni.
Margitligeti kőrisfa-barlang | |
![]() | |
A Margitligeti kőrisfa-barlang bejárata | |
Hossz | 2 m |
Mélység | 0 m |
Magasság | 1 m |
Függőleges kiterjedés | 1 m |
Ország | ![]() |
Település | Csobánka |
Földrajzi táj | Pilis hegység |
Barlangkataszteri szám | 4820-59 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Margitligeti kőrisfa-barlang témájú médiaállományokat. |
A Margitligeti kőrisfa-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang.
Csobánka külterületén, Margitligeten helyezkedik el a barlang.
Előfordul az irodalomban Margit-ligeti-Kőrisfa-barlang (Kraus 1997) néven is.
Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található.
Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt.
Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. május 28-án Regős József mérte fel és a felmérés alapján 1997. május 31-én Kraus Sándor rajzolt 1:50 méretarányú alaprajz térképet két metszettel.
1997. május 31-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Margit-ligeti-szirt barlangjainak földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A helyszínrajz egy 1997. május 29-ei bejáráson alapul. A helyszínrajzon látható a Kőrisfa névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt ismeretlen barlangnak 1997-ben készült el a térképe. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.