Ebben a cikkben a Csévi-patak-et különböző nézőpontokból és különböző összefüggésekben vizsgáljuk meg. A Csévi-patak téma az idők során érdeklődést és vitát váltott ki, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csévi-patak által felölelt számos szempontban, kitérve annak következményeire, történetére, a mai társadalomra gyakorolt hatására, valamint a témával kapcsolatos szakértők és tudósok lehetséges perspektíváira. Hasonlóképpen, a Csévi-patak kapcsán különböző véleményeket és nézőpontokat fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk az olvasónak erről a témáról.
Csévi-patak | |
![]() | |
Duzzasztott tó a Csévi-patak egyik ágán, Piliscsév központjától északra, háttérben a Bárány-hegy | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Forrás | Eszperantó-forrás és más névtelen források, Pilis, Magyarország |
Torkolat | Kenyérmezői-patak, Leányvár |
A Csévi-patak a Dorogi-medence északkeleti részének fő vízfolyása, amely a Komárom-Esztergom vármegyei Piliscsév és Leányvár területén folyik keresztül, amíg el nem éri a 10-es főúttal nagyjából párhuzamos, Piliscsabától Esztergomig folyó Kenyérmezői-patakot. Vízgyűjtő területe szinte egybeesik Piliscsév közigazgatási területével: az északi, keleti és déli irányból is kisebb-nagyobb hegyekkel övezett település területére lehulló csapadékvizeket és az ott fakadó forrásvizeket vezeti le Duna felé.
A patakot tápláló források közül talán a legismertebb a Piliscsév belterületétől északkeletre, a Pilis tömbje és a Basa-hegy között, három kisebb völgy találkozásánál fakadó Eszperantó-forrás.