Ziribári 2. sz. barlang
Ez a cikk a Ziribári 2. sz. barlang témával foglalkozik, amely ma nagyon aktuálissá vált. A Ziribári 2. sz. barlang nagy jelentőségű téma, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki, az akadémikusoktól a nagyközönségig. Az évek során a Ziribári 2. sz. barlang vitákat, vitákat és jelentős előrelépéseket generált, ami bizonyítja fontosságát és jelentőségét a mai társadalomban. Részletes elemzéssel a Ziribári 2. sz. barlang-hez kapcsolódó különböző szempontok kerülnek feltárásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
| Ziribári 2. sz. barlang | |
 | |
| A Ziribári 2. sz. barlang bejárata | |
| Hossz | 3,8 m |
| Mélység | 1 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 1 m |
| Tengerszint feletti magasság | 387 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Csobánka |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | karsztvízszint alatt kioldott |
| Barlangkataszteri szám | 4830-6 |
| Elhelyezkedése | |
 Ziribári 2. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 38′ 57″, k. h. 18° 55′ 47″47.649167°N 18.929722°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 57″, k. h. 18° 55′ 47″47.649167°N 18.929722°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ziribári 2. sz. barlang témájú médiaállományokat. | |
A Ziribári 2. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található egyik barlang.
Leírás
Csobánka szélén, a Ziribár fő csúcsától ÉNy-ra 60 m-re, a Ziribár gerincén végighaladó (Csobánkától Pilisszántóig tartó) gerincösvénytől jobbra, sziklafal tövében van a barlang bejárata. A 4 m hosszú jelentéktelen kőfülke karsztvízszint alatt oldódott ki. A barlangban nincs említésre méltó mennyiségű képződmény. Az aljzatát avar borítja vastagon. Kőzettörmelék is található az aljzaton, amelynek egy része a barlang mennyezetéről szakadt le. Az engedély nélkül megtekinthető barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül járható.
1997-ben volt először Ziribári 2. sz. barlang néven említve a barlang, a Sásdi László által rajzolt térképen.
Kutatástörténet
Az 1948. évi Hidrológiai Közlönyben publikálva lett, hogy a Hosszú-hegy kiemelkedésével alábbszállt a Hosszú-hegyben a karsztvízszint és megszűnt a működése a Ziribári-, Hosszúhegyi-, Pilisszántói- és Szurdokvölgyi-barlangok forrássorozatának. 1997. április 27-én Sásdi László és Kovács Richárd mérte fel a barlangot. A felmérés alapján Sásdi László szerkesztett 1:100 méretarányú alaprajz térképet és hosszmetszet térképet.
Szokol Adrienn 2011-es kéziratában található egy helyszínrajz, amelyen a 4830-as barlangkataszteri terület barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. Az ábrán meg lett jelölve a barlang földrajzi elhelyezkedése. A Ziribári 2. sz. barlang a Ziribári-hegyen, 387 m tszf. magasságban nyílik. A 3,8 m hosszú és 1 m függőleges kiterjedésű barlangban cseppkő található.
Irodalom
- Láng Sándor: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, 1948. (28. köt.) 1–4. füz. 52. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Szokol Adrienn: A pilisi Hosszú-hegy csoport barlangjainak bemutatása. Kézirat. Budapest, 2011. 23., 39. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Ziribári 2. sz. barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
