Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sas-hegy fogalmát és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A történelem során a Sas-hegy alapvető szerepet játszott az emberek életében, és a kultúrától a gazdaságig mindenre hatással volt. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Sas-hegy hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatással volt a különböző területekre. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Sas-hegy körül forgó vitákkal és vitákkal, valamint a hatások kezelésére javasolt lehetséges megoldásokkal vagy alternatívákkal. A Sas-hegy eredetétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és ebben a cikkben megvizsgáljuk a következményeit és következményeit jelenlegi világunkban.
Sas-hegy | |
A hegy a Kis-Sváb-hegy felől | |
Magasság | 266 m |
Ország | Magyarország |
Hegység | Budai-hegység |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sas-hegy témájú médiaállományokat. |
A Sas-hegy Budapesten található, 266 méter magas magaslat. A terület egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. A tanösvény csak szakvezetéssel látogatható.
Budapest XI. kerületének és Budapest XII. kerületének határán, a Széchenyi-hegytől keletre, a Gellért-hegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén található. Főútja a Hegyalja út, a természetvédelmi terület bejáratát erről letérve a Korompai utca – Tájék utca útvonalon lehet megközelíteni.
Háromcsúcsú hegy. Déli és keleti oldalán látványosan meredek, sziklás, részben kopár felszínű. Észak felől Németvölgy, délről Sasad lankái határolják. Kelet felől a Gellért-hegy, nyugati irányból a Széchenyi-hegy a szomszédjai.
A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. A hegy, különleges mikroklímája miatt maradványfajok és bennszülött fajok fennmaradását tette lehetővé. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű, a Sadler-imola és a csikófark emelkedik ki. A kutatók 173 pókfajt azonosítottak a hegyen, amelyek közül négy az egész világon csak itt honos.
A Sas-hegy dolomitos kőzetébe épült a budai márga, amelynek térfogata a vízfelvétellel együtt változik.
A hegy lassan csúszik délre a ráépített házakkal együtt, amelyeknek a falai a talaj tulajdonságai miatt gyakran megrepedeznek. A talaj mozgásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy a természetes lefolyó árkokból az idők során feltöltéssel utak keletkeztek, ilyen például a Sasadi út egy része, vagy a sasadi városrészben az őszibarackos kertek egyszerű betemetésével, buldózeres talajegyengetés és feltöltés után megépített Gazdagréti lakótelep.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a Sashegy lakossága 9030 fő volt, ebből 7969 a XI., 1061 fő a XII. kerületi részen lakott.
A Sas-hegy XII. kerületi oldalán működik az Arany János Általános Iskola és Gimnázium, a XI. kerületi oldalon a Farkasréti Általános Iskola.
A Sas-hegy meredek lejtőjén, az Arany János iskola közelében egy föld alatti alagútban működik 1966-tól a budapesti földrengésjelző obszervatórium (az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete részeként). Az alagutat a második világháború alatt építették katonai célokra, Budapest légvédelme irányításának részét képezte, de a polgári lakosság is használhatta légoltalmi óvóhelyként. A magasabbik csúcson légvédelmi üteg kiépített állása volt, melynek romjai még ma is látszanak.
Budapesten egyéb magaslatokat is Sas-hegynek neveznek. Ezek: