Ábrahámhegy | |||
Kilátás a Balatonra | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vella Ferenc Zsolt (független) | ||
Irányítószám | 8256 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 583 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 28,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 59″, k. h. 17° 33′ 58″46.816280555556, 17.56608055555646.816281°N 17.566081°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 59″, k. h. 17° 33′ 58″46.816280555556, 17.56608055555646.816281°N 17.566081°E | |||
Ábrahámhegy Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Ábrahámhegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahámhegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ábrahámhegy község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöp községtől 5 kilométerre nyugatra fekszik a 71-es főút mentén. Északi szomszédja Salföld, ahová a 7346-os út vezet Ábrahámhegy központjából.
Könnyű közúti megközelítése mellett elérhető vonattal is a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon; Ábrahámhegy megállóhely a 7346-os út 71-es főúti kiágazásával szemben, attól pár lépésre található.
2,8 kilométeres tóparti szakasz, 7 négyzetkilométernyi közigazgatási terület és 5 négyzetkilométernyi vízfelület tartozik a településhez.
A Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, egyrészt azért, mert félkör alakban magasló hegyei nyugatról és északról védik a szelektől, másrészt mert egy völgykatlanban terül el, s ennek köszönhetően a klímája melegebb a környezetéénél.
Régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiaknak is kedvelt helye volt.
A környékére vonatkozó első fennmaradt írásos feljegyzés 1082-ből származik. Ebben Ábraham néven szerepel.
II. Endre uralkodása alatt királyi udvarnokok birtokolták.
A kikötőA község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal (1909) és 1925-ben elkészült az ábrahámhegyi vasúti megállóhely is.
A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendre, nyugalomra vágyó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, és Ábrahámhegy közkedvelt hely lett. 1925-ben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet, melynek közreműködésével már 1927-ben megépítették a '70-es évek végéig fennállt fürdőbejáratot és kabinokat. A strand fejlesztését és szépítését segítette az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület.
A településen, az óvoda épületében községi könyvtár is működik.
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 441 | 423 | 423 | 518 | 525 | 583 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 4,1% (18,3% nem nyilatkozott).
A Tapolcai járás települései | |
---|---|
Ábrahámhegy · Badacsonytomaj · Badacsonytördemic · Balatonederics · Balatonhenye · Balatonrendes · Gyulakeszi · Hegyesd · Hegymagas · Kapolcs · Káptalantóti · Kékkút · Kisapáti · Kővágóörs · Köveskál · Lesencefalu · Lesenceistvánd · Lesencetomaj · Mindszentkálla · Monostorapáti · Nemesgulács · Nemesvita · Raposka · Révfülöp · Salföld · Sáska · Szentbékkálla · Szigliget · Taliándörögd · Tapolca · Uzsa · Vigántpetend · Zalahaláp |