Rudabánya

Rudabánya
Az evangélikus templom
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	város
Alapítás éve	1299 (első okleveles említés) 1351 (városi rangra emelés)
Polgármester	Novák Péter (Fidesz-KDNP)
Jegyző	dr. Barnóczki Károly
Irányítószám	3733
Körzethívószám	48
Testvértelepülései	Lista Dobsina, Szlovákia (2011) Borszék, Románia (2012) Badaló, Ukrajna (2017)
Népesség
Teljes népesség	2268 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	149,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	266 m
Terület	16,46 km²
Földrajzi nagytáj	Északi-középhegység
Földrajzi középtáj	Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Rudabányai-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″48.375038888889, 20.6208548.375039°N 20.620850°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″48.375038888889, 20.6208548.375039°N 20.620850°E
Rudabánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rudabánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található a Bányászattörténeti Múzeum, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.

Földrajzi fekvése

Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.

Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.

Története

A település – amely már több ezer éve lakott vidéknek számít – közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.

Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában. A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.

2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.

Népesség

Népcsoportok

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van. A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. 2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban.

Vallás

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.

2022-ben vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 14% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 14,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).

A református templom Rudabánya ref. templom Rudabánya ref. templom A templom kazettás mennyezete

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901–1985) mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932–1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei

• Itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus (korábban Dryopithecus brancoi) maradványait.
• A református templom eredetileg gótikus stílusban épült; 14. századi vasajtaját a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik.
• A bányászati múzeumot 2006-ban átépítették, azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bányászatának történetét bemutatja. Részei:
  • Bányászattörténeti gyűjtemény
  • Ásvány- és őslénygyűjtemény
  • Föld alatti bemutatóhely
• A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.
• A Rudabányán talált ásványritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, csak néhányat sikerült megőrizni a helyi múzeumban (például azurit-malachitot és termésrezet).

Köztéri szobrok

• Bányász hősi emlékműÜlő leány. Gáti Gábor alkotása
• Bányász-dombormű
• Bányász hősi emlékmű. Bóna Kovács Károly alkotása
• Gvadányi József mellszobra. Pásztor János alkotása
• Mikoviny Sámuel emlékműve
• Kossuth Lajos mellszobra. Horvay János alkotása
• Turul-szobor
• Bányamunka áldozatainak emlékoszlopa. Novák Géza alkotása
• 1848-as emlékmű. Kolosai Zoltán és Szögedi János tervei alapján

Gazdaság

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.

Politika, közélet

Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.

Rudabánya polgármestere 2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP). 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.

Polgármesterek a rendszerváltás óta

Név	Jelölő szervezet	Terminus	Megjegyzés / Források
Szögedi József	független	1990. október 15. – 2002. október 21.	Az 1990-es választási eredmények:
			Az 1994-es választási eredmények:
			Az 1998-as választási eredmények:
Szobota Lajos	független	2002. október 21. – 2019. október 14.	A 2002-es választási eredmények:
			A 2006-os választási eredmények:
			A 2010-es választási eredmények:
			A 2014-es választási eredmények:
Novák Péter	Fidesz-KDNP	2019. október 14. – hivatalban	A 2019-es választási eredmények:

Képviselő-testület

Rudabánya képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta hét tagú. A testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után az alábbiak szerint alakult:

Név	Pozíció	Párt
Novák Péter	polgármester	Fidesz KDNP
Budai Sándor	képviselő	független
Hadobás Sándor	képviselő	független
Molnár József	képviselő	független
Papp Andrea	képviselő	független
Tóth Gábor	képviselő	független
Veres Lajos	képviselő	független

Díszpolgárok

Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.

Rudabánya díszpolgárai:

Név	Kitüntetés éve	Megjegyzés
Vincze István	1998	Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.
Baffi János	2000
Nagy Sándorné	2006
Hernyák Gábor	2002	Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában.
Veres Imre	2002
Szögedi József	2004	Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között.
Cziczlavicz Lajos	2006
Hadobás Sándor	2006	A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója.
Mangasi Sihombing	2010	Indonézia korábbi budapesti nagykövete.
Novák Géza	2012	Szobrászművész.
Harmatha Tibor	2015	Rudabánya testvérvárosa, Dobsina német közösségének vezetője.

Közlekedés

Közúti közlekedés

Rudabánya közúton négy irányból (a 2609. számú úton Felsőtelekes és Ormosbánya, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcika irányába), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrő irányába) van összeköttetése.

Közúti tömegközlekedés

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (a Volánbusz menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.

Vasúti közlekedés

A rudabányai vasútállomás 1996. szeptember 21-én. A képen egy Dacia mozdony által vontatott személyszállító szerelvény látható.

A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.

A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.

A vasércbánya bezárását követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.

Oktatás, kultúra

• Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn.
• A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).
• A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).

Híres emberek

Gvadányi József

• Itt született 1725. október 16-án Gvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát és művelődési házat nevezték el róla. Szobra a református templom előtti téren (Szabadság-tér) áll.
• Dr. Görgő Tibor (1892–1978), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934-ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált.
• Veres Lajos (1924–2011) Rudabányán született 1924. augusztus 11-én. Belsőépítész, formatervező. Kitüntetései: Munkácsy Mihály-díj (1973), Nívódíjak (1979, 1980, 1984, 1986, 1987), érdemes művész (1990)
• Viktor Gyula (1933–2007) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg-készítő.
• Hernyák Gábor (1928–2013) geológus, aki 1955-ben érkezett Rudabányára, s lett a vasércbánya főgeológusa; 1965-ben ő találta meg a vasércbánya területén a Rudapithecus hungaricus első maradványait. Róla kapta nevét a szintén Rudabányán megtalált Anapithecus hernyaki.

Sport

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub, valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai).

A rudabányai uszoda 1989-ben nyílt meg, azonban anyagi okok miatt a kilencvenes években bezárták. Épülete ma is üresen áll.

Testvértelepülések

• Dobsina, Szlovákia (2011)
• Borszék, Románia (2012)
• Badaló, Ukrajna (2017)

Képgaléria

• Légi felvételek a településről és környékéről
• Kossuth Lajos szobra, Rudabánya

Jegyzetek

1. ↑ https://www.rudabanya.hu/telepules/varosunk-tortenete/
2. ↑ 2019-es önkormányzati választások eredménye
3. ↑ Rudabánya jegyzője Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Dr. Barnóczki Károly 2019. december 1-től Rudabánya város jegyzője
4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
5. ↑ www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
7. ↑ Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
8. ↑ Jegyzői egyesületek. . (Hozzáférés: 2011. október 24.)
9. ↑ Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
10. ↑ Rudabánya város története | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
11. ↑ Az 1965-ös szerencsétlenség története.
12. ↑ Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
13. ↑ A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
14. ↑ A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. . (Hozzáférés: 2014. január 26.)
15. ↑ Német Nemzetiségi Önkormányzat | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
16. ↑ Nemzeti Választási Iroda
17. ↑ A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
18. ↑ Rudabánya Helységnévtár
19. ↑ A református templom története. . (Hozzáférés: 2011. október 23.)
20. ↑ A rudabányai római katolikus templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
21. ↑ Takács István életrajza. . (Hozzáférés: 2013. május 15.)
22. ↑ A rudabányai evangélikus templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
23. ↑ Őslénytani lelőhely | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
24. ↑ A rudabányai református templom | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
25. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya. . (Hozzáférés: 2011. október 24.)
26. ↑ A bányató | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
27. ↑ Rudabánya: ősember-lelőhely
28. ↑ Ásványok | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
29. ↑ A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.. . (Hozzáférés: 2013. május 17.)
30. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös önkormányzati hivatalainak listája. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)
31. ↑ Polgármester | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
32. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
33. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
34. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
35. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
36. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
37. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
38. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
39. ↑ Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
40. ↑ 2019-es önkormányzati választások eredménye
41. ↑ Díszpolgárok, kitüntetettek | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
42. ↑ Gvadányi József Általános Iskola | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
43. ↑ Magyarország közútjainak listája. . (Hozzáférés: 2014. július 9.)
44. ↑ A Borsod Volán helyközi vonalainak listája. . (Hozzáférés: 2014. március 18.)
45. ↑ A 95. számú vasútvonal története. . (Hozzáférés: 2014. március 27.)
46. ↑ 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
47. ↑ Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda. . (Hozzáférés: 2011. október 11.)
48. ↑ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája. . (Hozzáférés: 2014. április 5.)
49. ↑ Gvadányi József Művelõdési Ház és Könyvtár | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
50. ↑ Testvérvárosi ünnepek | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
51. ↑ Gróf Gvadányi József | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
52. ↑ Dr. Görgő Tibor | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
53. ↑ Viktor Gyula | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
54. ↑ Hernyák Gábor: A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In Érckutatások Magyarországon a 20. században. (magyarul) Szerkesztette: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv. Miskolc: Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság; Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 2002. 236 (235–245). o. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13. ISBN 963-661-531-4 Hozzáférés: 2019. április 28. ISSN 0231-1917  
55. ↑ Meghalt Hernyák Gábor
56. ↑ Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F csoport. . (Hozzáférés: 2013. május 15.)
57. ↑ Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája. . (Hozzáférés: 2013. május 15.)
58. ↑ Sport | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
59. ↑ Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület. . (Hozzáférés: 2013. május 15.)
60. ↑ Dobsina (Dobšiná, Szlovákia) | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
61. ↑ Borszék (Borsec, Románia) | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
62. ↑ Miért éppen Badaló? | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2021. december 30.)

Források

• Rudabánya honlapja
• Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Archiválva 2012. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tiszáninneni Református Egyházkerület: A rudabányai református templom

További információk

Internet

• Rudabánya az utazom.com honlapján (magyarul)
• A Torontói Egyetem Rudabányával foglalkozó oldala (angolul)

Irodalom

• Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957: Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
• Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
• Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
• Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya

Kapcsolódó szócikkek

• Rudabányait

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú város	Miskolc
Városok	Abaújszántó Alsózsolca Borsodnádasd Cigánd Edelény Emőd Encs Felsőzsolca Gönc Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Nyékládháza Onga Ózd Pálháza Putnok Rudabánya Sajóbábony Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj
Községek, nagyközségek	Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszolnok Abaújvár Abod Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsógagy Alsóregmec Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arka Arló Arnót Ároktő Aszaló Baktakék Balajt Bánhorváti Bánréve Baskó Becskeháza Bekecs Berente Beret Berzék Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodszentgyörgy Borsodszirák Bózsva Bőcs Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csincse Csobád Csobaj Csokvaomány Damak Dámóc Debréte Dédestapolcsány Detek Domaháza Dövény Dubicsány Egerlövő Égerszög Erdőbénye Erdőhorváti Fáj Fancsal Farkaslyuk Felsőberecki Felsődobsza Felsőgagy Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőregmec Felsőtelekes Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galvács Garadna Gelej Gesztely Gibárt Girincs Golop Gömörszőlős Göncruszka Györgytarló Halmaj Hangács Hangony Háromhuta Harsány Hegymeg Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hercegkút Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hét Hidasnémeti Hidvégardó Hollóháza Homrogd Igrici Imola Ináncs Irota Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kács Kánó Kány Karcsa Karos Kázsmárk Kéked Kelemér Kenézlő Keresztéte Kesznyéten Királd Kiscsécs Kisgyőr Kishuta Kiskinizs Kisrozvágy Kissikátor Kistokaj Komjáti Komlóska Kondó Korlát Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kupa Kurityán Lácacséke Ládbesenyő Lak Legyesbénye Léh Lénárddaróc Litka Mád Makkoshotyka Mályi Mályinka Martonyi Megyaszó Méra Meszes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Mikóháza Mogyoróska Monaj Monok Múcsony Muhi Nagybarca Nagycsécs Nagyhuta Nagykinizs Nagyrozvágy Négyes Nekézseny Nemesbikk Novajidrány Nyésta Nyíri Nyomár Olaszliszka Ónod Ormosbánya Oszlár Pácin Pamlény Pányok Parasznya Pere Perecse Perkupa Prügy Pusztafalu Pusztaradvány Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rásonysápberencs Rátka Regéc Répáshuta Révleányvár Ricse Rudolftelep Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sály Sárazsadány Sáta Selyeb Semjén Serényfalva Sima Sóstófalva Szakácsi Szakáld Szalaszend Szalonna Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrőlád Szentistván Szentistvánbaksa Szin Szinpetri Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tard Tardona Telkibánya Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszacsermely Tiszadorogma Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk Tolcsva Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyosnémeti Trizs Újcsanálos Uppony Vadna Vágáshuta Vajdácska Vámosújfalu Varbó Varbóc Vatta Vilmány Vilyvitány Viss Viszló Vizsoly Zádorfalva Zalkod Zemplénagárd Ziliz Zubogy Zsujta

A Kazincbarcikai járás települései
Alacska · Alsótelekes · Bánhorváti · Berente · Dédestapolcsány · Felsőtelekes · Izsófalva · Kazincbarcika · Kurityán · Mályinka · Múcsony · Nagybarca · Ormosbánya · Rudabánya · Rudolftelep · Sajógalgóc · Sajóivánka · Sajókaza · Sajószentpéter · Szuhakálló · Tardona · Vadna

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 148997386 LCCN: n85288618