Napjainkban a Alsószuha sok ember érdeklődésének témává vált különböző területeken. A technológia fejlődésével és az információhoz való hozzáféréssel a Alsószuha aktuálissá vált a mai társadalomban. Akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Alsószuha egy olyan téma, amely nem marad figyelmen kívül. Ebben a cikkben a Alsószuha-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai világra gyakorolt hatását.
Alsószuha | |||
![]() | |||
Alsószuha református temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 3726 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 379 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Alsószuha weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószuha témájú médiaállományokat. | |||
Alsószuha község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
A Szuha-patak két partján, a szlovák határ közelében fekszik, Putnoktól közúton 16 km-re északra, Aggtelektől szintén 16 km-re délre.
A környező települések: északra Zádorfalva (1 km) és Ragály (8 km), délkeletre Dövény (5 km), nyugatra Kelemér (6 km). Közeli városok Putnokon kívül Rudabánya (17 km) és Kazincbarcika (21 km).
Csak közúton érhető el, Dövény vagy Zádorfalva érintésével, a 2605-ös úton.
A megyeszékhely, a 41 kilométerre fekvő Miskolc irányából a legegyszerűbben a 26-os főútról érhető el, Kazincbarcikánál észak felé letérve a 2606-os, majd Szuhakállótól a 2605-ös úton.
Innen származik az Ajtony nemzetségből eredő Szuhay család.
A fennmaradt írások a 14. század elején említik először a településen Szent György tiszteletére emelt középkori templomot. Ekkor még magát a községet is Szentgyörgyszuhának nevezték.
1558-ban török csapatok égették fel a falut, de később újra benépesült. Lakosai akkor már reformátusok voltak.
A 19. században tűzvész pusztított a településen. A település 1923-ig Gömör és Kishont vármegye, 1923 és 1938 között Borsod, Gömör és Kishont vármegye, 1938 és 1945 között ismét Gömör és Kishont vármegye, majd 1945-1949 között Borsód-Gömör vármegye része volt.
Alsószuha ma kedvelt kirándulóhely.
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 418 | 418 | 423 | 409 | 406 | 410 | 379 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 86%-át magyar, 14%-át cigány származású [11] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (3,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,6%, református 56,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5%, felekezet nélküli 8,7% (8,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,5% volt római katolikus, 37,2% református, 2,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 9,4% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]