Kács
| Kács | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 3424 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 438 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 26,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,7 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék | ||
| Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911111111, 20.6127547.959911°N 20.612750°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911111111, 20.6127547.959911°N 20.612750°E | |||
Kács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Kács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.
Fekvése
A Miskolci-Bükkalja déli részén, a Kácsi-patak völgyében helyezkedik el, Egertől légvonalban 23, Miskolctól közúton 39,5 kilométer távolságra.
Csak közúton érhető el, Bükkábrányon és Tibolddarócon át, a 3-as főútból kiágazó 25 114-es számú mellékúton.
Története
Már Anonymus gesztája is említette a környéket, mely szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak (ma Nyárád-ér) közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, és itt állt a Szent Péterről elnevezett apátság is. A hely egyúttal a nemzetség szakrális központja is volt. Nevét először egy a 13. század közepi határjárási oklevél említette. A kolostor a fennmaradt írások szerint úgy száz évvel később a pálos rend kezébe kerülhetett, vagy pedig egy pálos remete időzhetett itt. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond csapatai a kolostort feldúlták, később pusztulását a török tette teljessé.
Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Felkács néven már a honfoglalás időszakában is létezett és Örsúr birtokait gyarapította. A török időkben rövid időre elnéptelenedett, de még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció alatt is katolikus maradt.
1724-ben templomát a középkori kolostor romjaiból építették újjá és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
Jelenlegi barokk temploma a korábbi gótikus templom köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra-Kabos Jakab itteni tanulmányaik során a község lakóházaiba beépített faragott köveket találtak, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építését feltételezték. Mivel a hely a honfoglaló Őrsúr nemzetség központja lett, ebből következtethető, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely lehetett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Szabó Béla (független)
- 1994–1998: Horváth János (SZDSZ)
- 1998–2002: Markó László (független)
- 2002–2006: Markó László (független)
- 2006–2010: Ostorházi István (Fidesz)
- 2010–2014: Ostorházi István (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Ostorházi István Tamás (Fidesz-KDNP)
- 2019–2024: Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)
- 2024– :
.jpg)
Kácsi vár légi fotón (2018)
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között| Lakosok száma | 485 | 457 | 432 | 431 | 456 | 438 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (7,7% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 5,3% református, 1,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).
Légi felvételen a kácsi vár, 2018-ban
Látnivalók
- Kácsi vár
- Magyar tölgyek (őshonosként csak itt él az egész országban)
- Fekete bödöncsiga - az ismert négy közül itt él az egyik populációja
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_759
- Vízimalom (ipartörténeti emlék)
- Bencés kolostor (barokk épület teremfürdővel és erdei stranddal)
- Farkaskő
- Kecskekő
- Zsendice-barlang
- Országos vadfőző verseny
- Római katolikus templom. 12. századi eredetű, román stílusban épült a főhajója. Hajdan temetőkápolna volt, később barokk stílusban épült újjá. 15 méter magas romantikus stílusú tornyát 1882-ben építették hozzá.
- Barlanglakások
- Asszony-barlang
- Szár-hegy Panorámapont
- Jézus kútja
- Remete-barlang
Környező települések
Bükkábrány 8 km-re, Tibolddaróc 3 km-re, Latorpuszta 2 km-re, Sály 5 km-re, Cserépváralja 3 km-re, Répáshuta 11 km-re, Bükkszentkereszt 13 km-re.
Jegyzetek
- ↑ a b Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Kács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Kács Helységnévtár
- ↑ Kács Helységnévtár
További információk
| A Mezőkövesdi járás települései | ||
|---|---|---|
| Bogács · Borsodgeszt · Borsodivánka · Bükkábrány · Bükkzsérc · Cserépfalu · Cserépváralja · Csincse · Egerlövő · Kács · Mezőkeresztes · Mezőkövesd · Mezőnagymihály · Mezőnyárád · Négyes · Sály · Szentistván · Szomolya · Tard · Tibolddaróc · Tiszabábolna · Tiszavalk · Vatta |  | |
| Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer területén fekvő települések | |
|---|---|
| Eger-patak | Andornaktálya • Balaton • Bekölce • Bélapátfalva • Borsodivánka • Bükkszentmárton • Eger • Egerbocs • Egerfarmos • Egerlövő • Felsőtárkány • Füzesabony • Maklár • Mezőszemere • Mezőtárkány • Mikófalva • Mónosbél • Nagytálya • Négyes • Noszvaj • Novaj • Ostoros • Szarvaskő • Szihalom |
| Laskó-patak | Bátor • Demjén • Egerbakta • Egerbocs • Egerszalók • Füzesabony • Kerecsend • Mezőtárkány • Poroszló • Sarud • Szúcs • Újlőrincfalva |
| Csincse-patak | Bogács • Borsodgeszt • Borsodivánka • Bükkábrány • Bükkzsérc • Cserépfalu • Cserépváralja • Csincse • Gelej • Harsány • Kács • Kisgyőr • Mezőkeresztes • Mezőkövesd • Mezőnagymihály • Mezőnyárád • Répáshuta • Sály • Szentistván • Szomolya • Tard • Tibolddaróc • Vatta |
| Nemzetközi katalógusok |
|---|