Ma a Baskó-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. Megjelenése óta a Baskó sokak figyelmét felkeltette, és széles körben érdekeltté vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a populáris kultúráig, és vitákat és vitákat váltott ki szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Baskó-et, elemezve annak fontosságát, következményeit és időbeli fejlődését. Az eredetétől a jelenlegi állapotáig elmélyülünk a Baskó univerzumában, hogy megértsük annak lenyűgöző és összetett természetét.
Baskó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gaburi Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 3881 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 155 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 5,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,64 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Központi-Zemplén[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Baskó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Baskó témájú médiaállományokat. | |||
Baskó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
A Zempléni-hegység középső részén fekszik, a megyeszékhely Miskolctól bő 60 kilométerre északkeletre, a legközelebbi várostól, Abaújszántótól pedig mintegy 16 kilométerre szintén északkeletre. Erdőkkel borított külterületén hegyek magasodnak, határszéle közelében négy hegycsúcs a 650-700 méter magasságot is eléri.
A szomszéd települések: észak felől Mogyoróska, kelet felől Erdőhorváti, dél felől Erdőbénye és Sima, délnyugat felől Boldogkőújfalu, nyugat felől Boldogkőváralja, északnyugat felől pedig Arka és Fony.
Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el: az Abaújkér-Erdőbénye-Szegilong közt húzódó 3705-ös útról Sima község felé a 37 116-os számú mellékútra letérve, ami átmegy Sima központján, és Baskóig vezet.
Baskó és környéke ősidők óta lakott hely, amit a község közelében az 1800-as években talált kőkori maradványok bizonyítanak. Első fennmaradt írásos említése 1388-ból való; akkor irtásfaluként a boldogkői várhoz tartozott, s lakói főleg erdőgazdálkodásból éltek.
A 14. században Zsigmond király a Czudar családnak adományozta. A 15–16. században Brankovics György szerb despota birtoka volt, később a Szapolyaiaké lett, majd a Trautson család szerezte meg, s ruszin telepesekkel népesítette be az elnéptelenedett, majdnem teljesen lakatlanná vált falut.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Baskónak 563 lakosa volt, közülük 83 római katolikus, 472 görögkatolikus.
A 20. század második felében a település népességszáma egyre csökkent, de úgy tűnik, hogy ez a csökkenés az utóbbi években megállt.
A településen 2008. szeptember 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek a tisztségével összefüggő bűncselekmény miatt megszűnt a polgármesteri jogviszonya.[13] Hegedűs Szilárdot néhány hónappal korábban jogerős bírósági ítéletben elmarasztalták, de a közügyektől nem tiltották el,[14] így indulhatott az időközi választáson, amit meg is nyert.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 166 | 168 | 181 | 161 | 156 | 151 | 155 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A falu népessége 1949-ben még 698 fő volt, de az ezt követő évtizedekben drasztikusan csökkent: 1970-ben már csak 447, 1990-ben pedig 269 lakosa volt.[15]
2001-ben a településen a lakosság 99%-a magyar, 1%-a cigány származású volt.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,8% németnek, 35,5% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 1,8%, görögkatolikus 91,6% (0,6% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 47,4% ruszinnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,2% volt római katolikus, 0,6% református, 78,8% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 1,9% felekezeten kívüli (13,5% nem válaszolt).[18]