A településen világörökségi helyszín található |
Makkoshotyka | |||
A Meczner-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sárospataki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kántor Ferenc (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 3959 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 735 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 80,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,41 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Hegyalja | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″48.35808, 21.5175848.358080°N 21.517580°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″48.35808, 21.5175848.358080°N 21.517580°E | |||
Makkoshotyka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
Makkoshotyka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. A legközelebbi szomszéd települések a 4 kilométerre fekvő Hercegkút, a legközelebbi város pedig a mintegy 7 kilométerre található Sárospatak.
A település a 12. század második felében jött létre. A Tatárjárás Magyarországon idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 892 | 891 | 861 | 783 | 759 | 735 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 28,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 30,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,4% (7,7% nem válaszolt).
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.
Fontos szerepet tulajdonított a képviselő-testület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézi.
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.
A Sárospataki járás települései | |
---|---|
Bodrogolaszi · Erdőhorváti · Györgytarló · Háromhuta · Hercegkút · Kenézlő · Komlóska · Makkoshotyka · Olaszliszka · Sárazsadány · Sárospatak · Tolcsva · Vajdácska · Vámosújfalu · Viss · Zalkod |
Az Országos Kéktúra Boldogkőváralja és Sátoraljaújhely közötti (26.) szakasza | ||
---|---|---|
Boldogkőváralja · műút · Arka · Arka-patak-völgye · Fónyi-oldal · Hosszú-rét · Erdészház · Bónyi-kút · Mogyoróska · Várhegy (Regéci vár) · Regéc · Dorgói erdészház · Pengőkői-út · Tokár-tető · Pengő-kő · Bagoly-bérc-tető · Istvánkúti erdészház · Mlaka-rét · Szpalanyica-rét · Hangyás-bérc · Cseliszka-rét · Brinzakóka-rét · Gerendás-rét · Eszkála erdészház · Eszkála-tető · Kecske-hát · Kecske-hát-rét · Zsidó-rét · Matisz-rét · Labanc-rét · Cifra-kút · Rákos-kút · Makkoshotyka · Hutka-szilvás · Hárs-elő · Cirkálótanya · Rókás-völgy · Pusztadélő · Rákóczi-fa · Hideg-oldal · Csonka-kút · Pandák-völgy · (Sátoraljaújhely) Bányi-nyereg | ||
Előző túraszakasz (25. Bódvaszilas – Boldogkőváralja) · Következő túraszakasz (27. Sátoraljaújhely – Hollóháza) |