Bükkábrány | |||
![]() | |||
Bükkábrányi polgármesteri hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szalai Szabolcs (FIDESZ–KDNP) | ||
Irányítószám | 3422 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1571 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 93,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,02 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék | ||
Földrajzi kistáj | Miskolci-Bükkalja | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() ![]() | |||
Bükkábrány weboldala | |||
![]() | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Lakosainak száma 2020-ban 1827 volt.
A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak–déli irányban, a Kácsi- és Sályi-patak között elterülő település Miskolctól 33 kilométerre délre, Egertől 28 kilométerre keletre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre helyezkedik el. A legközelebbi városok Mezőkeresztes 8, Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének déli szélén halad el. Tibolddaróccal és a zsákfalunak tekinthető Káccsal a 25 114-es, Sállyal a 25 115-ös számú mellékút köti össze. Országos közútnak számít még a két utat a település központján át összekapcsoló 25 136-os számú mellékút. Határszélét délen érinti a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de személyforgalmat bonyolító megállási pontja nincs a határai között.
Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.
Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg. A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt. Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.
1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.
A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról, ahol 2007 júliusában szinte épségben bükkábrányi ősfákat, famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.
Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1690 | 1725 | 1697 | 1614 | 1593 | 1571 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás önbevallás alapján rögzített adatai szerint a településnek színtiszta magyar lakossága volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 18,3% református, 1,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).
Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.
A Mezőkövesdi járás települései | ||
---|---|---|
Bogács · Borsodgeszt · Borsodivánka · Bükkábrány · Bükkzsérc · Cserépfalu · Cserépváralja · Csincse · Egerlövő · Kács · Mezőkeresztes · Mezőkövesd · Mezőnagymihály · Mezőnyárád · Négyes · Sály · Szentistván · Szomolya · Tard · Tibolddaróc · Tiszabábolna · Tiszavalk · Vatta | ![]() |
Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer területén fekvő települések | |
---|---|
Eger-patak | Andornaktálya • Balaton • Bekölce • Bélapátfalva • Borsodivánka • Bükkszentmárton • Eger • Egerbocs • Egerfarmos • Egerlövő • Felsőtárkány • Füzesabony • Maklár • Mezőszemere • Mezőtárkány • Mikófalva • Mónosbél • Nagytálya • Négyes • Noszvaj • Novaj • Ostoros • Szarvaskő • Szihalom |
Laskó-patak | Bátor • Demjén • Egerbakta • Egerbocs • Egerszalók • Füzesabony • Kerecsend • Mezőtárkány • Poroszló • Sarud • Szúcs • Újlőrincfalva |
Csincse-patak | Bogács • Borsodgeszt • Borsodivánka • Bükkábrány • Bükkzsérc • Cserépfalu • Cserépváralja • Csincse • Gelej • Harsány • Kács • Kisgyőr • Mezőkeresztes • Mezőkövesd • Mezőnagymihály • Mezőnyárád • Répáshuta • Sály • Szentistván • Szomolya • Tard • Tibolddaróc • Vatta |