Varbóc | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár László (független) | ||
Irányítószám | 3756 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 5,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,1 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″48.463480555556, 20.64573888888948.463481°N 20.645739°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″48.463480555556, 20.64573888888948.463481°N 20.645739°E | |||
Varbóc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Varbóc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varbóc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Kazincbarcikától 28 kilométerre, Aggtelektől pedig 13 kilométerre fekszik. A falu fölött északon a 327 méter magas Hársas-hegy, északnyugaton a 411 méter magas Bérctető, nyugaton a 337 méter magas Borháztető, délnyugaton a 313 méter magas Bokánytető, míg délen a 311 méter magas Szarvas-hegy emelkedik. Külterületi lakott helye: Lászitanya.
Zsáktelepülés, amely közúton csak a 27-es főútból, annak 35+750-es kilométerszelvényénél – Perkupa központjában – kiágazó 26 112-es számú mellékúton érhető el. Déli külterületeit átszeli még a Perkupáról Szőlősardóra vezető 26 109-es számú mellékút is, azon érhető el a községhez tartozó, de attól viszonylag távol eső Égervölgye Ifjúsági Tábor.
A kezdetekre – mint a környékbeli többi falu esetében is – inkább nevéből következtethet a kutató, mely ószláv nyelven „füzest” jelent.
Egy, az 1298. évben keletkezett oklevél vrbina néven említi a keletről nyugatra húzódó völgyben Perkupa irányába csörgedező kis patakot, mely a Borház-tető alján feltörő forrásból ered. Valószínű, hogy erről a patakról és a völgyben dúsan növő fűzfákról kapta a nevét a település. Az 1800-as években a falu híres fehérbor szőlőjéről: a mézes fehérből származó bor vetekszik a legjobb, leghíresebb magyar borokkal.
Varbóc és a környező települések sorsát, az 1870-1880-as években pusztító filoxérajárvány megpecsételte.
A mai kőtemplom helyén 1684 táján egy fatemplomot építettek. Egy 1720-ból származó összeírás is megemlíti. Templomát 1895-ben felújították, valószínű ekkor változtatták meg, eredeti alakját is. Említésre méltó; festett famennyezete és a barokk szószék. A templom külső, északi falánál, közel másfél évszázados hársfa áll. A falu római katolikus lakosai 1952-ben Szűz Mária tiszteletére építették fel templomukat.
1958-59-ben a népi építészeti alkotásokkal, és hagyományokkal kapcsolatos felméréseket végeztek a faluban. Ekkor megőrzésre méltónak tartották, a Dózsa Gy. u. 2., 8., 10., 24., 34., 35., és 40. valamint a Petőfi S. u. 5., 9., 20., és a Táncsics M. u. 13. szám alatti épülteket.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 56 | 56 | 55 | 56 | 45 | 54 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 69%, felekezeten kívüli 2,4% (11,9% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,3% volt római katolikus, 37,8% református, 4,4% görög katolikus, 6,7% egyéb keresztény, 15,6% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).
A falu lakói között több ács és vadász található, és sok a nyugdíjas. Mindennapjaikban a legtöbben kertjük, kisebb veteményesük gondozásával foglalatoskodnak. Manapság inkább nyaralni járnak ide.
Az Edelényi járás települései | |
---|---|
Abod · Balajt · Becskeháza · Bódvalenke · Bódvarákó · Bódvaszilas · Boldva · Borsodszirák · Damak · Debréte · Edelény · Égerszög · Galvács · Hangács · Hegymeg · Hidvégardó · Irota · Komjáti · Ládbesenyő · Lak · Martonyi · Meszes · Nyomár · Perkupa · Rakaca · Rakacaszend · Szakácsi · Szalonna · Szendrő · Szendrőlád · Szin · Szinpetri · Szögliget · Szőlősardó · Szuhogy · Teresztenye · Tomor · Tornabarakony · Tornakápolna · Tornanádaska · Tornaszentandrás · Tornaszentjakab · Varbóc · Viszló · Ziliz |