Bogács

Bogács
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Bogács címere
Bogács címere		 Bogács zászlaja
Bogács zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterCsendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)
JegyzőDr. Papp Adrienn
Irányítószám3412
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1886 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,69 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtájBükk-vidék
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119444444, 20.53193888888947.903119°N 20.531939°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119444444, 20.53193888888947.903119°N 20.531939°E
Bogács (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) Bogács Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bogács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

A vármegye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

A község Eger környékének térképén

A közvetlenül határos települések: észak felől Cserépfalu, északkelet felől Cserépváralja, délkelet felől Tard, dél felől Mezőkövesd, délnyugat felől Szomolya, északnyugat felől pedig Noszvaj.

Megközelítése

Közúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől egyaránt a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút felől közelíthető meg, mezőkövesdi letéréssel.

Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal; Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

Nevének eredete

Nevét az ószláv bogatu ( gazdag) szóból eredeztetik.

Története

A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2004. augusztus 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 32,51 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a második helyet érte el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma198220061960186419631886
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).

Oktatás

A falu híres szülöttei, elszármazottai

Kultúra

Mazsorett csoport

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő- és borkultúra

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel egy szőlőfürt és a szőlő művelésére utaló több eszköz a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Egyéb civil szervezetek

Látnivalók

Bogács, Szent Márton templom légi fotón

Sportélet

Képgaléria

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ a b Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ a b Bogács települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 22. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  13. ↑ Bogács Helységnévtár
  14. ↑ Bogács Helységnévtár
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú város
 
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Városok
Községek,
nagyközségek
A Mezőkövesdi járás települései
Bogács · Borsodgeszt · Borsodivánka · Bükkábrány · Bükkzsérc · Cserépfalu · Cserépváralja · Csincse · Egerlövő · Kács · Mezőkeresztes · Mezőkövesd · Mezőnagymihály · Mezőnyárád · Négyes · Sály · Szentistván · Szomolya · Tard · Tibolddaróc · Tiszabábolna · Tiszavalk · Vatta
Borsod vármegye települései
Miskolc
Edelényi járás: Abod •  Alsótelekes •  Balajt •  Boldva •  Borsod •  Borsodszirák •  Damak •  Debréte •  Disznóshorvát •  Dövény •  Edelény •  Felsőkelecsény •  Felsőnyárád •  Felsőtelekes •  Finke •  Galvács •  Hangács •  Hegymeg •  Irota •  Jákfalva •  Kurityán •  Ládbesenyő •  Lak •  Martonyi •  Meszes •  Múcsony •  Nyomár •  Rakaca •  Rakacaszend •  Rudabánya •  Sajókaza •  Szakácsi •  Szalonna •  Szendrő •  Szendrőlád •  Szuhakálló •  Szuhogy •  Viszló •  Ziliz
Mezőcsáti járás: Ároktő •  Emőd •  Gelej •  Hejőbába •  Hejőkeresztúr •  Hejőkürt •  Hejőpapi •  Hejőszalonta •  Igrici •  Mezőcsát •  Mezőnagymihály •  Nagycsécs •  Nemesbikk •  Poga •  Sajóörös •  Sajószöged •  Szakáld •  Tiszabábolna •  Tiszadorogma •  Tiszagyulaháza •  Tiszakeszi •  Tiszaoszlár •  Tiszapalkonya •  Tiszaszederkény •  Tiszatarján
Mezőkövesdi járás: Alsóábrány •  Andornak •  Bogács •  Borsodgeszt •  Borsodivánka •  Borsodszemere •  Bükkzsérc •  Cserépfalu •  Cserépváralja •  Egerfarmos •  Egerlövő •  Felsőábrány •  Kács •  Keresztespüspöki •  Kistálya •  Mezőkeresztes •  Mezőkövesd •  Mezőnyárád •  Négyes •  Noszvaj •  Novaj •  Ostoros •  Sály •  Szentistván •  Szihalom •  Szomolya •  Tard •  Tibolddaróc •  Tiszavalk •  Vatta
Miskolci járás: Alsózsolca •  Arnót •  Belsőbőcs •  Bükkaranyos •  Diósgyőr •  Felsőzsolca •  Görömböly •  Hámor •  Harsány •  Hejőcsaba •  Kisgyőr •  Kistokaj •  Külsőbőcs •  Ládháza •  Mályi •  Mezőnyék •  Óhuta •  Ónod •  Répáshuta •  Sajóbábony •  Sajóbesenyő •  Sajóecseg •  Sajókeresztúr •  Sajólád •  Sajópálfala •  Sajópetri •  Sajósenye •  Sajóvámos •  Szirma •  Szirmabesenyő •  Újhuta
Ózdi járás: Arló •  Balaton •  Bolyok •  Borsodnádasd •  Bóta •  Bükkmogyorósd •  Csernely •  Csokva •  Center •  Disznósd •  Domaháza •  Hodoscsépány •  Járdánháza •  Királd •  Kissikátor •  Lénárddaróc •  Nekézseny •  Omány •  Ózd •  Sajómercse •  Sajónémeti •  Sajóvárkony •  Sajóvelezd •  Sáta •  Uppony
Sajószentpéteri járás: Alacska •  Bánfalva •  Bánhorvát •  Bántapolcsány •  Barcika •  Bélapátfalva •  Berente •  Borsodszentmárton •  Dédes •  Dubicsány •  Kondó •  Mályinka •  Mónosbél •  Nagybarca •  Nagyvisnyó •  Parasznya •  Radostyán •  Sajógalgóc •  Sajóivánka •  Sajókápolna •  Sajókazinc •  Sajólászlófalva •  Sajószentpéter •  Szilvásvárad •  Tardona •  Vadna •  Varbó
Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer területén fekvő települések
Eger-patakAndornaktálya •  Balaton  •  Bekölce  •  Bélapátfalva  •  Borsodivánka  •  Bükkszentmárton  •  Eger  •  Egerbocs  •  Egerfarmos  •  Egerlövő  •  Felsőtárkány  •  Füzesabony  •  Maklár  •  Mezőszemere  •  Mezőtárkány  •  Mikófalva  •  Mónosbél  •  Nagytálya  •  Négyes  •  Noszvaj  •  Novaj  •  Ostoros  •  Szarvaskő  •  Szihalom
Laskó-patakBátor  •  Demjén  •  Egerbakta  •  Egerbocs  •  Egerszalók  •  Füzesabony  •  Kerecsend  •  Mezőtárkány  •  Poroszló  •  Sarud  •  Szúcs  •  Újlőrincfalva
Csincse-patakBogács  •  Borsodgeszt  •  Borsodivánka  •  Bükkábrány  •  Bükkzsérc  •  Cserépfalu  •  Cserépváralja  •  Csincse  •  Gelej  • Harsány  •  Kács  •  Kisgyőr  •  Mezőkeresztes  •  Mezőkövesd  •  Mezőnagymihály  •  Mezőnyárád  •  Répáshuta  •  Sály  •  Szentistván  •  Szomolya  •  Tard  •  Tibolddaróc  •  Vatta