1664

Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század

Évtizedek: 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek

Évek: 1659 – 1660 – 1661 – 1662 – 1663 – 1664 – 1665 – 1666 – 1667 – 1668 – 1669

• január 21. – A téli hadjárat; részben Zrínyi vezetésével magyar-horvát-osztrák-rajnai sereg indul el a Dráva vonalán Eszék felé.
• január 22. – Berzence bevétele.
• január 24. – Babócsa bevétele.
• január 27. – Pécs ostroma.
• február 1. – Az eszéki híd elpusztítása.
• február 12. – A Pápai Állam és Franciaország által kötött pisai békében a Pápai Állam elveszíti az avignoni és venaissini exklávét.^[1]
• április 21. – Kanizsa ostroma. (Zrínyi Miklós horvát bán és császári tábornok vezette nemesi csapatok és császári seregek április és május között körülzárják Kanizsát, de a felmentő török hadak elől június elején visszavonulnak Zrínyiújvárra.)^[2]
• május 3. – Jean-Louis de Souches elfoglalja Nyitrát.
• május 16. – A zsarnócai győzelem.
• május 30. – Köprülü Ahmed nagyvezír hada visszavonulásra kényszeríti a keresztény erőket Kanizsa alól. (Zrínyi Miklóst leváltják főparancsnoki tisztéből.)
• június 2. – A törökök körülveszik Zrínyiújvárat és megkezdik annak ostromát.^[2]
• június 4. – Raimondo Montecuccoli császári generális kézhez kapja I. Lipót saját kezű parancsát, hogy induljon Zrínyiújvárra és vegye át a szövetséges csapatok irányítását.^[2]
• június 14. – De Souches elfoglalja Lévát.
• július 19. – De Souches győzelme Szentbenedeknél a Felvidéken.
• június 30. – Zrínyiújvárt elfoglalja a nagyvezír.^[3] (A vár egyik oldalát felrobbantották a törökök, és a meginduló előrenyomulás elsöpörte az Albert Tasso várkapitány vezette védelmet. 800 katona veszett oda, köztük maga Tasso is.)^[2]
• július 7. – Köprülü nagyvezír felrobbantatja Zrínyiújvárat.^[3]
• július 12. – A török sereg elvonul Zrínyiújvár romjai alól Kanizsa irányába.^[4]
• július 26–27. – A törökök a körmendi ütközetben alulmaradnak a Rába-átjárót védő magyar-horvát-francia sereggel szemben.
• augusztus 1. – A szentgotthárdi csata. (Raimondo Montecuccoli osztrák főparancsnok vezette szövetséges sereg nagy győzelmet arat a törökök felett.)^[3]
• augusztus 10. – A vasvári béke megkötése. (I. Lipót a status quo visszaállítása mellett átadja a törökök eddigi hódítását.)^[3]
• szeptember 27. – A vasvári béke nyilvánosságra kerülése.^[3]
• november 18. – A kursaneci erdőben Zrínyi Miklós bán vadászat közben egy megsebesített vadkan áldozata lesz.^[3]

• az év eleje – Bosnyák Iszmail budai pasát nevezik ki az elhunyt Kösze Ali helyett boszniai pasává és magyarországi szerdárrá.^[5]
• az év folyamán – A Szilády Áron Református Gimnázium (Kiskunhalas) ősének a Schola Reformata Halasiensis-nek a megalakulása.^[6]

• február 6. – II. Musztafa, az Oszmán Birodalom 23. szultánja († 1703)
• február 24. – Thomas Newcomen kovács, vízvezetékszerelő, bádogos, valamint baptista laikus prédikátor († 1729)
• március 25. – Harruckern János György német származású magyar nagybirtokos († 1742)
• június 3. – Rachel Ruysch holland festőművész († 1750)
• augusztus 20. – Pálffy János, tábornok, később Magyarország főparancsnoka († 1751)

• február 8. – Beniczky Péter aranysarkantyús vitéz, a magyar barokk nemesi költészet alakja (* 1603)
• február 27. – Ivan Bohun legendás zaporozsjei kozák vezér
• július 16. – Andreas Gryphius német költő és színműíró, a német barokk irodalom kiemelkedő alakja (* 1616)
• augusztus 1. – Bosnyák Iszmail boszniai pasa és magyarországi szerdár (* ?)
• november 18. – gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér (* 1620)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1664 témájú médiaállományokat.