Ez a cikk a Izmail pasa témával foglalkozik, amely a történelem során különböző területeken volt érdeklődés és tanulmányozás tárgya. A Izmail pasa eredetétől napjainkig viták, kutatások és viták tárgya volt, így alapvető hivatkozási pont az emberi élet különböző aspektusainak megértéséhez. Egy részletes és szigorú elemzésen keresztül feltárjuk a Izmail pasa következményeit és jelentését, valamint relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemeznek, amelyek megvilágítják ezt a széles és sokrétű témát. Igyekszünk tehát egy olyan teljes és gazdagító látásmódot kínálni, amely hozzájárul a Izmail pasa minden dimenziójának megismeréséhez és megértéséhez.
Izmail pasa | |
![]() | |
Izmail pasa képmása (XVII. századi olasz kőrajz). | |
Született | 17. század |
Elhunyt | 1664. augusztus 1. Szentgotthárd |
Állampolgársága | oszmán |
Foglalkozása | hadvezér |
Tisztsége | bejler-bej (1660–1663, Buda) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Izmail pasa témájú médiaállományokat. | |
Izmail pasa (törökül: İsmail Paşa; ? – 1664. augusztus 1. Szentgotthárd) török pasa és hadvezér, valamint 1660-tól budai pasa.
Bosnyák származású volt. Az oszmán hadseregben mint lovassági főparancsnok szolgált, valamint részt vett Köprülü Mehmed és Köprülü Ahmed nagyvezírek hadjárataiban, mint a velenceiek elleni kandiai háborúban.
IV. Mehmed szultán az ő családjából választott magának feleséget, s családi kapcsolatai révén jutott magas rangokba a hadseregben. 1660-ban Szejdi Ahmed leváltását követően, budai pasává tették.
Harcolt továbbá Erdélyben, majd 1663-tól Magyarországon. Jelen volt Érsekújvár ostrománál, Kanizsa felmentésénél és Zrínyiújvár elfoglalásánál. A szentgotthárdi csatában a török lovasságot vezényelte, s a harcban életét vesztette.