Vinkuran

Vinkuran
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMedulin
Jogállásfalu
PolgármesterGoran Buić
Irányítószám52203
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség647 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság32 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′ 06″, k. h. 13° 51′ 57″44.835, 13.86583333333344.835000°N 13.865833°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 06″, k. h. 13° 51′ 57″44.835, 13.86583333333344.835000°N 13.865833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinkuran témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vinkuran (olaszul: Vincural) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Medulinhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Póla központjától 4 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Póla-Premantura úttól nyugatra, a Vinkurani-, vagy Solina-öböl felett fekszik. A szelektől jól védett öböl kisebb hajók kikötésére is alkalmas, legnagyobb mélysége eléri a 16 métert. Vinkuran részei Vinkurana su Cota, Debeli vrv, Glavičica, Vikovice, Carevac, Novo naselje.

Története

Azon a magaslaton ahol ma a szomszédos Vintijan falu áll a bronzkorban az Isztria egyik legnagyobb erődítménye volt, melynek átmérője meghaladta a száz métert. Építőjéről a régészeti kutatások alapján egyelőre nem rendelkezünk információval, azonban a vaskorban már bizonyosan a félsziget névadója a hisztri nép birtokolta. A domb oldalában több ókori kőbánya volt, melyek közül a legjelentősebb Vinkurantól északnyugatra található, római nevén Cavae Romane, melynek anyagából építették a pólai amfiteátrumot és számos szobor is készült belőle. A település első írásos említése 1303-ban történt, amikor még Pomerhez tartozott. Önálló településként 1424-ben a pólai statutumban szerepel először „Vencoral” alakban. Lakói mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak és a védelem fejében adót fizettek a Velencei Köztársaságnak. Sok más isztriai településhez hasonlóan a 16. században Vinkuran lakossága is kipusztult a sorozatos járványok (pestis és malária) miatt. A 16. és 17. században főként a török elől Dalmáciából menekülő horvátokkal telepítették be. A 19. század végén az Osztrák–Magyar Monarchia akkori legnagyobb hajógyárában Pólán dolgozó premanturaiak települtek be a faluba. Alapiskoláját 1904-ben alapították, később 2004-ben átalakították, ma az óvoda és a kultúrház működik benne.

A falunak 1880-ban 86, 1910-ben 112 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A német megszállás idején környékén partizánharcok folytak. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 647 lakosa volt, közülük sok az új betelepülő. Lakói hagyományosan főként a mezőgazdaságból és halászatból éltek, ma már többen a közeli Pólára és a környező településekre járnak dolgozni, ahol a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek. A szép és fenyvesekkel övezett strandok ellenére a helyi turizmus nem fejlődött nagyobb mértékben közeli nagyobb turistatelepek Pješčana uvala és Banjole miatt, de az itteniek közük sokan foglalkoznak magánszállások, apartmanok kiadásával.

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 86 133 161 112 0 252 191 189 211 199 0 0 501 647

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf