Rakalj

Rakalj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMarčana
Jogállásfalu
Irányítószám52206
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség393 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 03′ 00″44.983, 14.0544.983000°N 14.050000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 03′ 00″44.983, 14.0544.983000°N 14.050000°E
SablonWikidataSegítség

Rakalj (olaszul: Castelnuovo d’Arsa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.

Fekvése

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 22 km-re, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Raša-öböltől 2 km-re, az öböl feletti fennsíkon fekszik.

Története

A falutól északra emelkedő Gomil nevű magaslaton már a történelem előtti időben erődítmény állt. A középkori Rakalj nem a mai helyén, hanem a falutól keletre az öbölhöz sokkal közelebb, a Szent Miklós-fok felett 93 méter magasan, a tengertől mintegy 200 méterre feküdt ott, ahol a vár romjai és a Szent Ágnes templom áll. A régészeti leletek tanúsága szerint Rakalj vára helyén már a történelem előtti időben is erődítmény, majd római erőd állt. A középkori várat 1312-ben „Castellare de Rachir” néven említik először, a ma is látható romok azonban már valószínűleg a 11. században épültek. A vár 1342-ben „Castrum Novum” alakban szerepel. Több tulajdonos után 1536-ban Barbannal együtt a Loredan család birtoka lett. Ekkor azonban a vár már nagyon rossz állapotban volt és birtokosai azt elhagyva a mai falu területére telepedtek át. A régi Rakaljt is elhagyta a lakosság és területe máig is lényegében lakatlan maradt. Épületei közül egyedül a Szent Ágnes templom maradt meg épen. A magaslaton álló templom az innen nyíló nagyszerű kikátás miatt ma is a turisták kedvelt kilátóhelye. A falunak 1857-ben 689, 1910-ben 874 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és állattartásból éltek. Sokan dolgoztak a közeli kőbányában, mások Pólába jártak dolgozni. A falu híres volt fazekasairól is. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 438 lakosa volt. Ma a lakosság fő megélhetési forrása a turizmus.

Nevezetességei

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
689 848 607 785 807 874 919 1157 1000 898 774 640 564 502 487 438

További információk

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1764.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5489.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf