Olasz nyelv

Olasz Italiano
Beszélik	Olaszország, Svájc, Málta, Vatikán, San Marino, Argentína, Brazília, Venezuela, Líbia
Terület	Itália, Északkelet-Afrika,
Beszélők száma	anyanyelvként: 63 millió Tanult nyelvként 75-115 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Italikus nyelvek     latin      olasz nyelv
Írásrendszer	Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos	Olaszország  Európai Unió  Horvátország Isztria megyében  Máltai lovagrend  San Marino  Svájc  Szlovénia  Szomália (1963-ig hivatalos, ma kereskedelmi és hivatali nyelv)  Vatikán
Gondozza	Accademia della Crusca (nem hivatalosan)
Nyelvkódok
ISO 639-1	it
ISO 639-2	ita
A Wikimédia Commons tartalmaz Italiano témájú médiaállományokat.

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik. A mai egységes irodalmi nyelv alapja a toszkán nyelvjárás, amely átmenetet képez a keleti és nyugati típusú újlatin nyelvek között. Hangtani szempontból konzervatívabbnak tekinthető a többi újlatinnál, mivel többnyire megőrizte az eredeti szóközi mássalhangzókat, ugyanakkor teljesen elvesztette a latin szó végi -s hangot, például tempus-tempo. Sok, latin ábécét használó nyelvhez hasonlóan, az olaszban is léteznek hosszú (kettőzött) mássalhangzók, amelyeket a magyarhoz hasonlóan, hosszan is ejtenek (ellentétben az angollal, a franciával és a némettel). A legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan a hangsúlyozás sokszor lényeges szerephez jut a jelentés megkülönböztetésében (nem így például a franciában). Hangsúlyos rendszerint az utolsó előtti szótag, de bármelyik lehet az; ha az utolsóra esik, ékezettel jelöljük. Az olasz tulajdonneveket különösen nem szép rossz helyen hangsúlyozni, például Taranto, Rimini, Domenico (helyesen: „táranto, rímini, doméniko”). A szó végi rövid magánhangzókat sem szabad – magyar módra – megnyújtani, például Marco (helyesen: „márko”).

A magyar nyelv hangkészletéből az olasz nem használja a h, gy, ö-ő, ü-ű, ty és zs hangokat. Magyarban ismeretlen hangot – gyakorlatilag – nem használ. A nálunk megszokott hangokat egy, két, vagy akár három betűvel írja le (például „ny” – gn, „s” – sce vagy sci, „dz” – z, „dzs” – ge vagy gi stb.) Vigyázat: az „sch” mindig „szk” és nem „s”, mint a németben. Elválasztás a magyarhoz hasonlóan a mássalhangzóhatáron történik, egy kivétellel, amikor is a következő sorba visszük át mindazt a mássalhangzót, amellyel olasz szó kezdődhet, például que-sto. A diftongusok mellett triftongusokat is használ, például miei, tuoi. Ezek, mivel nem képeznek önálló szótagot, nem választhatók el a magánhangzóhatáron.

Az olaszt nem anyanyelvként beszélők száma korábban csökkenőben volt, az utóbbi időben azonban ismét emelkedik: jelenleg 70 milliósra tehető. Régebbi adatok még 120 millió ember közvetítő nyelvének mondták. Főleg az egykori olasz gyarmatokon beszélték (Etiópia (történelmi nevén: Abesszínia, olaszul: Abissinia), Eritrea, Líbia, Szomália), ezenkívül Szlovéniában, a horvát Dalmáciában és Albániában.

Története

A Római Birodalom felbomlása után az irodalmi és a beszélt nyelv eltávolodása tovább folytatódott, és miközben írásban változatlanul igyekeztek minél jobban igazodni az aranykori római irodalmi nyelv normáihoz, a beszélt nyelvállapot idővel annyira különbözött már a sokkal konzervatívabb írott változattól, hogy a beszélők már nem értették az utóbbit, le kellett fordítani. Assisi Szent Ferenc (vigyázat, helyesen ejtve: „asszízi” és nem „assziszi”!) Naphimnusza, a Cantico delle Creature (A teremtmények dalocskája) 1225-ből tekinthető a „köznyelvi” olasz első lejegyzésének.

Az olasz dialektusok

Nyelvek és dialektusok Olaszországban

Az olasz dialektológia az újlatin nyelvészet egyik leggazdagabb területe. Olaszország területén számos (egyes becslések szerint 200 körüli) újlatin dialektust és aldialektust (nyelvjárást) használnak. Ezek az olasz dialektusok (dialetti italiani) északról dél felé haladva erősen különböznek egymástól, oly mértékben, hogy két egymástól távolabb élő beszélő meg sem érti egymást: így a kölcsönös érthetőség végett mindenkinek beszélnie kell a sztenderd olasz nyelvet (olasz köznyelv).

Az erős dialektális tagolódás oka az egységes Olaszország, illetve az olasz irodalmi nyelv késői kialakulása volt. Sok olasz dialektust ma már teljesen önálló újlatin nyelvként tartanak számon, amelyek már saját helyesírással is rendelkeznek. Ilyenek a szicíliai, a nápolyi, az emilián-romanyol, a velencei, a lombard, a ligur, a piemonti, a szárd és a korzikai.

A dialektusok hovatartozása nyelvészetileg még az újlatin nyelvek csoportjain belül sem egységes: a La Spezia és Rimini városokat összekötő képzeletbeli vonaltól északra a nyugati, míg délre az italodalmát újlatin nyelvekhez tartoznak. A kettő között természetesen átmeneti nyelvjárások is vannak, mint például az olasz irodalmi nyelv alapjául szolgáló toszkán dialektus. A nyugati és italodalmát újlatin nyelvek bizonyos, főleg hangtani tulajdonságok alapján különülnek el, ilyen meghatározó jellemző például a szóközi egyszerű mássalhangzók viselkedése – zöngésülés, eltűnés stb.

Az olasz irodalmi nyelv alapjául a közép-olasz dialektuscsoport, ezen belül elsősorban a középkori toszkán dialektus szolgált. Az ebből kialakuló mai sztenderd olasz nyelvre azonban a többi közeli közép-olasz dialektus, így a római dialektus is hatást gyakorolt. Érdekes módon a mai toszkán dialektus a sztenderd olasz nyelvtől a kiejtésében észrevehetően elkülönül, például egész Olaszországban egyedül a toszkán dialektus használja a „h” –mássalhangzót a „k” helyett: például a „come” szó hóme ejtése a köznyelvi kóme helyett. A köznyelvi „cs” –mássalhangzót – a rómaihoz hasonlóan – a toszkán dialektus is „s”-nek ejti, szemben a sztenderd olasz ejtéssel: például a „cinquecento” szó sinkwesento ejtése a köznyelvi csinkwecsento helyett. Hasonlóképpen elmondható ez a római, umbriai, abruzzói dialektusokra is, ezeket együttesen nevezik közép-olasz nyelvnek.

Az olasz ábécé

Az olasz ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, Z.

Idegen szavakban előfordulhatnak még a j, k, w, x, y betűk.

Kiejtés

Az olasz nyelv választása második vagy harmadik nyelvként Európában

Az olasz szavak kiejtése nem okoz különösebb nehézséget a magyar anyanyelvűek számára. A magyartól eltérő olvasatú betűket az alábbiakban foglaljuk össze:

• c – e és i előtt magyar cs , egyébként magyar k : circa
• ch – csak e és i előtt áll, mindig magyar k : anche
• g – e és i előtt magyar dzs , egyébként magyar g : gente , guerra
• gh – csak e és i előtt áll, mindig magyar g : laghi
• gn – magyar ny (szó belsejében általában hosszú) : legno
• gli – magánhangzó előtt lágy l magyar lj (régen ly) egyszerre ejtve , egyébként lágy l, amelyet j követ : aglio , egli
• h – mindig néma: hanno
• s – zöngés mássalhangzó előtt, és valamikor magánhangzók között z , máskor magyar sz : sbaglio , rosa , solo
• sc – e és i előtt magyar s (szó belsejében általában hosszú) , egyébként magyar szk : liscia , scarpa
• z általában hosszú magyar cc zio (igénytelenebbeknél ), ritkábban dz : zona

Megjegyzés: az i betűt c, g, sc és magánhangzó között csak akkor ejtjük, ha hangsúlyos: ciao , de pizzeria .

Névszók

• Míg a nyugati újlatin nyelvek -(e)s hozzáadásával képzik a többes számot, az olasz a szó végződésétől függően -i (ha az egyes számú végződés -e vagy -o) vagy -e (ha az egyes számú végződés -a) hangot ad a tőhöz:
  • porto („kikötő”) porti („kikötők”)
  • porta („ajtó”) porte („ajtók”)
  • parte („rész”) parti („részek”)
• Az olasz, a többi indoeurópai nyelvhez hasonlóan nemeket különböztet meg, de csak kettőt: hímnemet (maschile) (masculinum) és nőnemet (femminile) (femininum). A melléknevet a főnévvel nemben és számban egyeztetjük. bello porto (szép kikötő) belle porte (szép ajtók). A latinban semleges (neutrum) nemű szavak rendhagyó többes számukról ismerhetők fel, például uovo (ovum) – uova
• Az olasz nyelvben erősödő izoláló tendenciák figyelhetők meg, a névszóragozásban egyetlen esetet (nominativus) ismer. A többi esetet elöljárókkal (praepositio) fejezi ki.
  • a „-hoz, -nál, -ban, -be”,
  • da „-hoz, -nál, -től, -ként, -módon”,
  • con „-vel;” stb.

Igék

Az olasz nyelvben az alábbi módokat és igeidőket különböztetjük meg.

A jövőből a múltba haladva: az alábbi példákban az amare (szeretni) ige egyes szám első személyű alakja szerepel:

• Indicativo (kijelentő mód) (indicativus)
  • Futuro semplice (jövő) (futurum) amerò
  • Futuro anteriore (befejezett jövő) (futurum perfectum) avrò amato
  • Presente (jelen) (praesens) amo
  • Passato prossimo v. Perfetto (múlt) (praeteritum) ho amato
  • Imperfetto (folyamatos múlt) (praeteritum imperfectum) amavo
  • Trapassato prossimo (régmúlt) (praeteritum perfectum) avevo amato
  • Passato remoto (történeti múlt) (praeteritum historicum) amai
  • Trapassato remoto (történeti régmúlt) (praeteritum historicum perfectum) ebbi amato
• Congiuntivo (kötő mód) (coniunctivus)
  • Presente (praesens) io ami
  • Passato (praeteritum) io abbia amato
  • Imperfetto (praeteritum imperfectum) amassi
  • Trapassato (praeteritum perfectum) avessi amato
• Condizionale (feltételes mód) (conditionalis)
  • Presente (praesens) amerei
  • Passato (praeteritum) avrei amato
• Imperativo (felszólító mód) (imperativus)

csak E/2, T/1, T/2 alakjai vannak, a hiányzó alakokat a congiuntivo presente adja; ama!

Ezeken kívül van még:

• Verbo riflessivo (visszaható ige) (verbum reflexivum) mi amo
• Passivo (szenvedő szerkezet) (passivum) sono amato

Nyelvi példák

Magyar	Olasz
Olasz	italiano (ha férfi), italiana (ha nő)
Magyar	ungherese
Igen	Sì
Nem	No
Jóreggelt! / Jónapot!	Buongiorno!
Szia! / Üdv!	Ciao (tegező) / Salve
Hogy vagy? / Hogy van?	Come stai? (tegező) / Come sta? (magázó)
Üdvözlöm!	Benvenuto! (Isten hozta!)/Benvenuta! (ha nő az érkező)
Jó estét!	Buonasera!
Jó éjszakát!	Buonanotte!
Szép álmokat!	Sogni d'oro!
Viszontlátásra!	Arrivederci! (bizalmasabb) / ArrivederLa (megtisztelő - ma már ritkán hallani)
Szép napot!	Buona giornata!
Sok szerencsét!	Buona fortuna! / In bocca al lupo! (válasz az utóbbira: crepi!, nem grazie)
Kérem, Szívesen, Legyen (légy) szíves	Prego / Per piacere / Per favore / Per cortesia
Köszönöm	Grazie / ti/La ringrazio
Sajnálom	Mi dispiace/Mi scusi (magázó)/Scusa(mi) (tegező)/ (Sono) desolato (ha férfi vagyok) / desolata (ha nő vagyok)
Ki (csoda)?	Chi?
Mi (csoda)?	Che cosa? / Che? / Cosa?
Mikor?	Quando?
Hová? Hol?	Dove?
Miért?	Perché?
Hogy hívnak? / Hogy hívják (Önt)?	Come ti chiami? (tegező), Come si chiama? (magázó)
Azért, mert	Perché
Hogy? / Tessék?	Come?
Mennyi?	Quanto?
Nem értem. / Nem értettem.	Non capisco. / Non ho capito.
Értem. / Értettem.	Capisco. / Ho capito.
Segíts nekem! / Segítsen nekem! / Segítség!	Aiutami! / Mi aiuti! / Aiuto!
Hol vannak a mosdók?	Dove sono i bagni?
Beszélsz magyarul? / Beszél magyarul / Beszéltek magyarul? / Beszélnek magyarul?	Parli ungherese? (tegező) / Parla ungherese? (magázó) / Parlate ungherese? (t. sz. 2. sz-ben tegezve és magázva)/ Parlano ungherese? (önözve)
Nem beszélek olaszul.	Non parlo italiano.
A számlát, legyen szíves (étteremben)	Il conto, per favore.

Kapcsolódó szócikkek

• A spanyol és az olasz nyelv összehasonlítása

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz nyelv témájú médiaállományokat. Tekintsd meg a Wikipédia olasz nyelvű változatát! Nézd meg a Kategória:magyar-olasz szótár címszót a Wikiszótárban!

• Olasztanulás.lap.hu - linkgyűjtemény
• Online olasz-magyar, magyar-olasz szótár
• Németül íródott nyelvismertető az olasz nyelvről
• Italian 101 Learn Italian online
• 110 rendhagyó ige ragozása
• Olaszország nyelvoktatás.lap.hu - linkgyűjtemény
• Olaszvilágos: Rövid, szórakoztató olasz leckék magyaroknak
• Olasz nyelv a Webnyelv oldalon: magyarázatok, feladatok

Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol bolgár cseh dán észt finn francia görög holland horvát ír lengyel lett litván magyar máltai német olasz portugál román spanyol svéd szlovák szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

Újlatin nyelvek
Keleti újlatin nyelvek	dalmát† román aromán meglenoromán isztroromán isztriot
Itáliai nyelvek	olasz korzikai nápolyi szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek francia frankoprovanszál okcitán rétoromán piemonti ligur lombard velencei emilián–romanyol Iberoromán nyelvek katalán aragóniai spanyol aszturleóni galiciai portugál mozarab† Déli csoport szárd dialektusok
Latin alapú mesterséges nyelvek	eurolatin interlingua latino sine flexione lingua franca nova occidental romanid
Az újlatin nyelvek a latin nyelv leszármazottai. A † a kihalt nyelveket jelöli.

Az indoeurópai nyelvcsalád
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág	Óind (szanszkrit)* asszámi bengáli orija kafír kasmíri khovári lahnda nepáli pandzsábi szindhi gudzsaráti konkani maldív maráthi szingaléz bhodzspuri magahi maithili hindi urdu prákrit† páli† harauti malvi marvari mevati cigány oszét pamíri pastu avesztai† horezmi† khotáni† szkíta† szarmata† alán† szogd† beludzs† mázandaráni kurd óperzsa† középperzsa* párthus† pehlevi† újperzsa fárszi tádzsik dari
Italikus nyelvek	latin* olasz korzikai nápolyi szárd velencei rétoromán romans ladin friuli francia okcitán provanszál aráni katalán aragóniai spanyol ladino (zsidóspanyol) aszturleóni (bable) galiciai portugál román moldáv beás aromán (aromun) meglenoromán isztroromán dalmát† faliszkuszi† oszk† umber† venét†
Szláv nyelvek	ószláv* cseh szlovák knaani† lengyel ónovgorodi† poláb† szorb (vend) kasub szlovinci† szlovén vend réziai horvát bunyevác gradišćei molisei sokác bosnyák szerb montenegrói bolgár macedón bánáti bolgár ukrán orosz belarusz ruszin vajdasági ruszin
Balti nyelvek	lett latgal lív litván szamogit kurs† óporosz† jatving†
Kelta nyelvek	szigeti kelta ír skót gael manx walesi korni breton pikt† kumbriai† szárazföldi kelta gall† leponti† noricumi† galata† keltibér†
Germán nyelvek	burgund† gepida† gót† herul† vandál† óészaki* dán feröeri izlandi norvég nynorsk bokmål svéd fríz angol óangol (angolszász)* német luxemburgi jiddis holland longobárd† ószász*
Hellenisztikus nyelvek	ógörög* újgörög makedón†
Anatóliai ág	hettita† lúviai† palái† lík† líd† kár† piszid† mili†
kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán arberes luzitán† örmény tokhár† bizonytalan besorolású balkáni nyelvek: dák† fríg† illír† trák†

Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai nyelvek	balti nyelvek lett latgal lív litván szamogit germán nyelvek északi dán feröeri izlandi norvég bokmål nynorsk svéd nyugati angol fríz scots déli jiddis luxemburgi német németalföldi kelta nyelvek breton ír gael skót gael walesi szláv nyelvek nyugati cseh kasub lengyel szlovák szorb déli bolgár bosnyák horvát ča gradišćei kaj što macedón montenegrói szerb szlovén réziai vend keleti belarusz orosz ruszin ukrán újlatin nyelvek nyugati aragóniai aszturleóni francia friuli galiciai katalán ladin okcitán olasz portugál romans spanyol szárd keleti román aromán isztroromán meglenoromán moldáv különálló nyelvek albán görög
Finnugor nyelvek	balti finn nyelvek észt mulgi szetu võro finn meänkieli izsór karjalai vepsze vót számi nyelvek déli északi inari kildini kolta lulei pitei teri umei ugor nyelvek magyar
Altaji nyelvek	köztörök nyelvek gagauz krími tatár török
Sémi-hámi nyelvek	sémi nyelvek máltai
Szigetnyelv	baszk
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.

Svájc kantonjainak hivatalos nyelvei
Német	Zürich  · Luzern  · Uri  · Schwyz  · Obwalden  · Nidwalden  · Glarus  · Zug  · Solothurn  · Basel-Stadt  · Basel-Landschaft  · Schaffhausen  · Appenzell Ausserrhoden  · Appenzell Innerrhoden  · Sankt Gallen  · Aargau  · Thurgau  · Bern
Francia	Jura  · Genf/Genève  · Neuchâtel  · Vaud
Olasz	Ticino
Német, olasz és rétoromán	Graubünden
Német és francia	Fribourg  · Wallis

Nemzetközi katalógusok	LCCN: sh85068806 GND: 4114056-4 NKCS: ph121249 BNF: cb119355095 BNE: XX529374 KKT: 00564305