Máltai nyelv

máltai nyelv Malti
Beszélik	Málta
Beszélők száma	522 000 (2012) fő
Nyelvcsalád	afroázsiai nyelvcsalád    sémi nyelvek     nyugati sémi      klasszikus arab       szicíliai arab
Írásrendszer	latin betűs írás
Nyelvkódok
ISO 639-1	mt
ISO 639-2	mlt
ISO 639-3	mlt
A Wikimédia Commons tartalmaz Malti témájú médiaállományokat.

A máltai nyelv Málta nemzeti nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, pontosabban annak észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre. Történelme során a dél-olasz (szicíliai), sőt a spanyol és az angol nyelvből is sokat átvett. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak. A máltai nyelvet beszélők számát napjainkban körülbelül félmillióra teszik. Nagy számban élnek kivándoroltak Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában, akik még ma is beszélik a nyelvet.

A máltai nyelv története

A máltai nyelv besorolása hosszú ideig vita tárgya volt még azok között is, akik elfogadták, hogy sémi nyelvről van szó. Egyes vélemények szerint a föníciai nyelvből kialakult pun nyelv utódja lenne a máltai, ám ez bizonyult a legkevésbé valószínűnek. Más vélemények szerint a máltai nem az arab nyelvből vált ki, hanem egy berber dialektusból jött létre.

Málta első sémi lakói valóban a föníciaiak voltak, akiknek a nyelve még a római uralom alatt is fennmaradt a szigeten. Bizánc uralma után a görög-latin-föníciai keveréket felváltotta az észak-afrikai arab nyelv, mindössze a két nagy sziget neve biztosan korábbi ennél. Bár a máltai az észak-afrikai arab változatok rokona, de a Máltára, a 11. században érkező arab telepesek nem afrikaiak voltak, hanem szicíliai arabok (akik között sok volt a muszlim hitre áttért, elarabosodott európai is). Az általuk beszélt szicíliai arabból később a máltai, s bár a szicíliai arab az észak-afrikai arabból alakult ki, ennek ellenére a máltai csak közvetlenül és nem közvetve származik attól a nyelvtől. Ezt a jelenkori genetikai kutatások is alátámasztani látszanak, mivel a máltai lakosság DNS struktúrája egyezik Szicília és Calabria lakosságának génjeivel, ennek megfelelően az arab bevándorlás nem közvetlenül az afrikai oldalról jött.

Az arab hódítást megelőzően a sziget lakossága gyér volt, amelyről az arab krónikák is beszámolnak. Maga Godfrey Wettinger máltai történész és Joseph Brincat nyelvész is arra a következtetésre jutottak, hogy a máltai nyelv kialakulásának kezdete az arab hódítással indul, míg a korábbi, elenyésző számú lakosság nyelve nem maradt fenn és nem is hagyott nyomokat az arab betelepülők nyelvjárásából kialakuló máltai nyelvben.

Az arab uralom alatt jól működő öntöző rendszert építettek ki, amely növelte a mezőgazdasági termelés erejét. Ennek köszönhetően a sziget lakossága nagyobb növekedést mutatott, mint a bizánci vagy római időszakban, amely így az arab etnikai- és nyelvi dominanciát erősítette. A normannok először 1091-ben foglalták el a szigetet az araboktól (de uralmuk csak 1127-től szilárdult meg), a lakosságot azonban nem űzték el, sőt egy ideig széleskörű önrendelkezési jogokat adtak nekik, így a vallásukat is szabadon gyakorolhatták. Málta így a keresztény uralom alatt is mintegy 150 évig arab szellemben fejlődött.

II. Frigyes német-római császár, aki Szicília királya is lett 1224-től megkezdte a máltai arabok autonómiájának felszámolását. Az iszlám hithez ragaszkodó arabok kiűzése még legalább 1249-ben elhúzódott, azonban igen nagy számú máltai muszlim vette fel a kereszténységet, noha arab kötődésük (főleg Észak-Afrikához) még legalább 1283-ig, a spanyol uralom kezdetéig fennmaradt. Szicíliával ellentétben Máltán nem halt ki az arab nyelvjárás.

Az arab dialektusra erős hatást gyakorolt a 800 éven keresztül hivatalos olasz és az urak által beszélt spanyol is. A máltai nyelvet egy 1436-ban kelt latin nyelvű végrendelet említi először lingua maltensi néven.

1800 után a britek bevezették az angolt is, amelynek egyre nagyobb teret igyekeztek biztosítani a szigeteken. Olasz-párti körök és a fasiszta Olaszország ezzel szemben olasz nyelvjárásnak titulálták a máltai nyelvet. A máltai nyelv 1936-ban lett Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), hogy sikerüljön az ellenzék által erőltetett olasz nyelvet kiszorítani.

A nyelv legrégebbi írásos emléke Pietru Caxaro 15. században írt költeménye, az Il Cantilena, ám a nyelv a falvak beszélt nyelvéből csak a 20. században vált minden máltai nyelvévé. Írott irodalma is csak a 19. század óta létezik. A 20. században számos társaság alakult a nyelv terjesztésére, költeményeivel és fordításaival különösen Karmenu Psaila, Málta nemzeti költője tett sokat a nyelv fejlődéséért.

Írása és ejtése

A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin írással írnak. Néhány hangra különleges írásjegyük van. A magánhangzók kivétel nélkül lehetnek hosszúak vagy rövidek. Az írásjegyek és hangértékük:

Mássalhangzók

Írásjegy	Hangérték	Írásjegy	Hangérték	Írásjegy	Hangérték
B, b	b (bátor)	Ħ, ħ	h (hang)	R, r	r (rom)
Ċ, ċ	cs (csak)	J, j	j (jó)	S, s	sz (szín)
D, d	d (darab)	K, k	k (kerék)	T, t	t (tó)
F, f	f (föld)	L, l	l (ló)	V, v	v (város)
Ġ, ġ	dzs (dzsungel)	M, m	m (most)	W, w	félmagánhangzó, mint az angol w
G, g	g (gomb)	N, n	n (nagy)	X, x	s (só)
Għ, għ	nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót	P, p	p (pont)	Ż, ż	z (zene)
H, h	nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót	Q, q	(glottális stop: mint a levegővétel magánhangzó előtt, csak erősebb)	Z, z	c vagy dz (cica / edző)

Magánhangzók

Írásjegy	Hangérték	Írásjegy	Hangérték
A, a	mélyebb á	O, o	o
E, e	e	U, u	u
I, i	i	ie	hosszú i

Léteznek ezen kívül kettőshangzók is:

Kettőshangzók

Írásmód	Ejtés	Írásmód	Ejtés
aj	rövid á + j	ew	e + u
aw	rövid á + u	iw	i + u
ej	e + j	għi	rövid á + j vagy e + j
għu	o + u vagy rövid á + u

A szó végi aposztróf kiesett hangot jelöl (leggyakrabban eltűnt għ-t), nem kell kiejteni. A għh kiejtése hosszú hh. A szó végi zöngés mássalhangzókat zöngétlenül ejtik. Għ, ħ, h vagy q előtt az i hang mindig hosszú! A hangsúly mindig az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van.

Jegyzetek

1. ↑ Maltese. Ethnologue. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
2. ↑ a b Európa saját sémi nyelve (nyest.hu)
3. ↑ Brincat, Joseph M. (2005): "Maltese – an unusual formula". MED Magazine (27).
4. ↑ Genetic origin of contemporary Maltese (Times Malta)
5. ↑ Travel Malta. The Arab period and the Middle Ages: MobileReference. ISBN 978-1-61198-279-4
6. ↑ a b Wettinger, Godfrey: Malta in the High Middle Ages (Maltese History & Heritage)
7. ↑ Victor Paul Borg (2001): Malta and Gozo. Rough Guides. ISBN 9781858286808, 332. o.
8. ↑ Arab Heritage in Malta (The Baheyeldin Dynasty)
9. ↑ Charles Dalli: From Islam to Christianity. The Case of Sicily (PDF), 161. o.
10. ↑ Stefan Goodwin (2002): 2 (Islam and Realignments). Malta, Mediterranean Bridge. Greenwood Publishing Group. ISBN 9780897898201, 31. o.
11. ↑ Európa egyetlen sémi nyelve. nyest.hu. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
12. ↑ Blouet, i. m. 
13. ↑ Vella (1996), i. m. 2-4. o.

Források

• Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981) 
• Vella, Joseph. Learn Maltese. Why not?, 3. kiadás (angol nyelven), Valletta: Valletta Publishing (1996) 

Irodalom

• Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 278-279.

Kapcsolódó szócikkek

• Az Európai Unió hivatalos nyelvei

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia máltai nyelvű változatát! Nézd meg Kategória:magyar-máltai szótár máltai nyelv címszót a Wikiszótárban!

• Simon Eszter: Európa saját sémi nyelve (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 24.
• Brüsszelben a máltai nyelv (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 28.

Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol bolgár cseh dán észt finn francia görög holland horvát ír lengyel lett litván magyar máltai német olasz portugál román spanyol svéd szlovák szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

Afroázsiai nyelvcsalád – Sémi nyelvek
keleti sémi†	akkád† eblai†
nyugati- központi sémi	észak- nyugati amorita† ugariti† kánaáni nyelvek föníciai† pun† ammoni† edomi† moábi† héber bibliai (klasszikus) misnai középkori (rabbinikus) modern (ivrit) tibériási askenázi szefárd keleti (mizrahi) jemeni samaritánus héber központi arámi nyelvek korai óarám† babiloni káld arám† birodalmi arám† bibliai arám kései targumi babiloni dokumentáris arám† nabateus† palmyrai† arszacid† keleti mandeus ószír† kelet-mezopotámiai arám† Hatra Assur Tur Abdin Tatian nyugati zsidó ópalesztin pogány ópalesztin keresztény ópalesztin galileai arám középarám keleti szír babiloni zsidó arám mandeus nyugati palesztinai zsidó arám samaritánus arám palesztinai keresztény arám modern keleti újszír asszír újarám Urmia Moszul Hakkari turójó mlahszó káld újarám Alqos Moszul bohtani szenájá szurat hértevin nyugati ma'alúlai újarám modern mandeus zsidó- arám lisanid nósán szenájá barzáni kurdit hula'ulá lisána dení lisán didán arab klasszikus arab modern arab dialektusok algír csádi egyiptomi huzesztáni nigériai palesztin sirváni† szicíliai† máltai
déli sémi	keleti ódélarab† szabái (szabeus)† máini (mineus)† katabáni† hadramauti† etióp nyelvek északi ge'ez† tigrinya tigré dahlik déli köztes amhara argobba harare Keleti guráge nyelvek: szelti z(w)aj ulbare woláne inneqor külső n- gafat szoddó goggot tt- meszmesz muher nyugati guráge maszqan CPWG centrális ezha chaha gura gumer periferális gyeto inor endegen nyugati Modern dél-arab nyelvek: bathari harszúszi hobjót dzsibbali (sehri) mehri szokotri
A nyelvcsalád többi ága: Egyiptomi nyelv Berber nyelvek Kusita nyelvek Csádi nyelvek Omói nyelvek A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi.

Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai nyelvek	balti nyelvek lett latgal lív litván szamogit germán nyelvek északi dán feröeri izlandi norvég bokmål nynorsk svéd nyugati angol fríz scots déli jiddis luxemburgi német németalföldi kelta nyelvek breton ír gael skót gael walesi szláv nyelvek nyugati cseh kasub lengyel szlovák szorb déli bolgár bosnyák horvát ča gradišćei kaj što macedón montenegrói szerb szlovén réziai vend keleti belarusz orosz ruszin ukrán újlatin nyelvek nyugati aragóniai aszturleóni francia friuli galiciai katalán ladin okcitán olasz portugál romans spanyol szárd keleti román aromán isztroromán meglenoromán moldáv különálló nyelvek albán görög
Finnugor nyelvek	balti finn nyelvek észt mulgi szetu võro finn meänkieli izsór karjalai vepsze vót számi nyelvek déli északi inari kildini kolta lulei pitei teri umei ugor nyelvek magyar
Altaji nyelvek	köztörök nyelvek gagauz krími tatár török
Sémi-hámi nyelvek	sémi nyelvek máltai
Szigetnyelv	baszk
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.

Nemzetközi katalógusok	LCCN: sh85080219 GND: 4120245-4 NKCS: ph363190 BNF: cb119495812 BNE: XX554405

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!