Héber עברית ivrit | |
Terület | Izrael és környéke |
Beszélők száma | kb. 9 millió fő |
Nyelvcsalád | Afroázsiai Sémi Középső sémi Északnyugati sémi Kánaáni Héber |
Írásrendszer | héber írás |
Rang | nincs a 100 legnagyobb közt |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Izrael |
Gondozza | Héber Nyelvi Akadémia (האקדמיה ללשון העברית) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | he |
ISO 639-2 | heb |
A Wikimédia Commons tartalmaz עברית ivrit témájú médiaállományokat. |
A héber nyelv (héberül: עִבְרִית ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber ábécével írják.
A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a hellenizált, utóbb római fennhatóság alá kerülő Júdeában az arámi és a görög, ill. valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak zsidó nyelvek is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.
A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, és ott államot alapíthasson.
Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.
A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat, amelyen a Héber Biblia (Ószövetség, Tanakh) is íródott, pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.
Afroázsiai nyelvcsalád – Sémi nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
keleti sémi† | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
nyugati- központi sémi |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
déli sémi |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi. |
Utód híján „kihalt” nyelvek1 | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Afroázsiai nyelvek |
| ||||||||||||||
Ausztronéz nyelvek |
| ||||||||||||||
Algonkin nyelvek |
| ||||||||||||||
Indoeurópai nyelvek |
| ||||||||||||||
Finnugor nyelvek |
| ||||||||||||||
Eszkimó-aleut nyelvek | |||||||||||||||
Dravida nyelvek | |||||||||||||||
Koiszan nyelvek | |||||||||||||||
Altáj nyelvek |
| ||||||||||||||
Kaukázusi nyelvek | |||||||||||||||
Szigetnyelvek | |||||||||||||||
1Kihaltakon itt a beszélők elfogytával praktikus értelemben véget ért nyelvtörténetű nyelveket értjük. |
Nemzetközi katalógusok |
---|