Amorita nyelv

Ez a cikk a Amorita nyelv témával foglalkozik, amely ma nagyon aktuálissá vált. A Amorita nyelv eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos területen tanulmányozás és vita tárgya volt. A történelem során a Amorita nyelv alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, befolyásolta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és az emberek mindennapi életét. Részletes elemzéssel feltárjuk a Amorita nyelv különböző oldalait, a jelenlegi kontextusban betöltött jelentőségét és a jövőbeni hatását.

Amorita amurrú
Beszélik	holt nyelv
Terület	Közel-Kelet
Nyelvcsalád	Afroázsiai nyelvcsalád    sémi ág     nyugati csoport      északnyugati alcsoport       amorita nyelv

Az amorita nyelv a nyugat-sémi nyelvek északnyugati csoportjába tartozó holt nyelv.

Saját neve: amurrú, egyéb nevei: emoreus, emóri.

Az amoriták Közel-Keleten, a mai Szíria területén, továbbá az ókori Észak-Mezopotámiában éltek. A III. uri dinasztia korában beszivárogtak Sumer és Akkád területére is, végül ők adták az Óbabiloni Birodalom uralkodó dinasztiáját (Hammurapi). A Héber Bibliában (Ószövetség) a Mózesi könyvek is többször említik őket Kánaán területén.

A Kr. e. 3. évezred második fele és Kr. e. 2. évezred első fele között beszélt ékírásos nyelv volt. Rövid feliratokból, személy- és helynevekből ismert.

Lásd még: Amoriták

Jegyzetek

Források

• Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003

• A nyelvek portálja
• Ókorportál