Hreljići
A Hreljići című cikkben teljes mértékben feltárjuk ezt a lenyűgöző témát/személyt/dátumot, amely sokak figyelmét felkeltette az évek során. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Hreljići kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Egy kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Hreljići legrelevánsabb és legvitatottabb aspektusait, egyedi és gazdagító perspektívát kínálva erre a jelenségre/személyre/dátumra. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján, amely kétségtelenül elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük és értékeljük a Hreljići jelentőségét a mai világban.
| Hreljići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Marčana |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 52207 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 71 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 224 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 46″45.013000°N 13.996000°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 46″45.013000°N 13.996000°E | |
 | |
Hreljići (olaszul: Cregli) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.
Fekvése
Az Isztria délkeleti részén, Pólától 22 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a Pólából Labinba vezető főúttól 1 km-re keletre fekszik.
Története
Területe már a történelem előtti időben is lakott volt, ezt igazolják a közelében talált vármaradványok. A római korban villagazdaságok (villa rustica) voltak a környékén. Hreljićit a 16. -17. században a török elől Dalmáciából érkezett menekültek népesítették be. 1880-ban 85, 1910-ben 115 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, szőlő és olajbogyó termesztés), valamint állattartásból éltek. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 90 lakosa volt. Egyházilag sokáig a barbani plébánia káplánja látta el szolgálatát, 1988-ban önálló plébánia lett. Temploma a környékbeli települések kedvelt Mária zarándokhelye.
Nevezetességei
A Gyógyító Boldogasszony (Majka Božja od Zdravlja) tiszteletére szentelt plébániatemploma 1726-ban épült a korábbi templom helyén. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott harangépítménnyel, benne két haranggal, előtte nyitott előcsarnokkal. Kőből épített oltárai, szobrai és festményei a 18. században készültek. Búcsúnapját minden év októberének második vasárnapján tartják.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 85 | 61 | 74 | 115 | 0 | 0 | 162 | 172 | 163 | 148 | 102 | 105 | 116 | 90 |
További információk
- Marčana község hivatalos oldala (horvátul)
- Marčana információs portálja Archiválva 2022. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Hreljići az Istrapédián (horvátul)
- Hreljići az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
