Lovrečica
| Lovrečica | |
_-_Croatia.jpg) | |
| A plébániatemplom harangtornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 59″, k. h. 13° 32′ 13″45.383, 13.53745.383000°N 13.537000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 59″, k. h. 13° 32′ 13″45.383, 13.53745.383000°N 13.537000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lovrečica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lovrečica (olaszul: San Lorenzo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Fekvése
Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 6 km-re délre a tengerparton, az azonos nevű földfok közelében a Slanik-öböl északi partján, az Umag-Novigrad út mellett fekszik.
Története
Területén már az ókorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt található római villamaradványok, feliratos kőtöredékek és sírkőlapok. Első írásos említése 1029-ben történt abban az oklevélben, melyben az aquileiai pátriárka a terület hűbérbirtokát átengedi a novigradi püspöknek. A világi ellenőrzést a 16. századtól az umagi elöljárók gyakorolták. Szent Lőrinc tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1580-ban említi először az egyházi vizitáció, amikor még temető volt körülötte. A háborúkban és járványokban elpusztult lakosság helyére a 17. században a török elől menekülő dalmáciai horvát földművesekkel telepítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 639, 1910-ben 194 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 175 lakosa volt. Lakói főként a turizmussal és vendéglátással foglalkoznak, de sokan foglalkoznak mezőgazdasággal is.
Nevezetességei
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1580-ban az egyházlátogatáskor említik először, pontos építési ideje nem ismert. A templomot 1879-ben átépítették, 1894-ben bővítették, 1931-ben megújították. Egyhajós épület egyenes szentélyzáródással, a hajót a szentélytől diadalív választja el. Különálló 25 méter magas harangtornyát 1893-ban építették a régi helyére. Keresztelőmedencéje 1712-ben, orgonája 1733-ban készült. Értékesek még táblaképe és a szentek szobrai is.
- Lovrečicától nem messze a Sv. Ivan Kornetski-öbölben ókori kikötő és egy a 11. század végén lerombolt kora középkori vár maradványait tárták fel egy torony fennmaradt részével. Az öböl déli részén található a Punta Finida-félsziget egy történelem előtti település maradványaival. A 12. – 13. században épített Szent János templom egyhajós épület, belső négyszögletes apszissal. 1882-ben átépítették.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 639 | 683 | 171 | 252 | 227 | 194 | 1107 | 1179 | 219 | 175 | 210 | 170 | 253 | 324 | 154 | 175 |
Sport
A Miro Vitorlás- és Windszörf Iskola jolle, vitorlás, széllovas, kajak és SUP oktatást és bérlési lehetőséget biztosít.
További információk
- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lovrenčica az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Miro Vitorlás- és Windszörf Iskola (magyarul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf