Ebben a cikkben elmélyülünk a Duga Luka (Labin) lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. Történelmi megközelítéstől kortárs megközelítésig elemezzük, hogy a Duga Luka (Labin) hogyan hagyta nyomát a társadalom különböző aspektusaiban. Kutatásokon és tanúságtételeken keresztül feltárjuk a Duga Luka (Labin) körül létező különböző perspektívákat, lehetővé téve az olvasó számára, hogy átfogó és gazdagító képet kapjon erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig elmerülünk a Duga Luka (Labin) felfedezésén és elmélkedésén keresztül.
Duga Luka | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Isztria |
Község | Labin |
Jogállás | falu |
Polgármester | Tulio Demetlika |
Irányítószám | 52220 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 30 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Duga Luka (Prtlog, Prklog, olaszul: Portolungo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Labinhoz tartozik.
Az Isztria keleti részén, Labin központjától 6 km-re délkeletre a Prtlog-öböl feletti földnyelven fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A szelektől jól védett Prtlog-öbölben települt Duga Luka (régi horvát nevén Prtlog) már a római korban Albona közelében fekvő fontos kikötő volt. Virágkorát a Velencei Köztársaság idején élte és egészen 19. századig Labin fő kikötője volt, míg a Labin-Rabac út megépítésével el nem veszítette korábbi jelentőségét. Lakói hagyományosan halászattal, kereskedelemmel, kis mértékben mezőgazdasággal (főként olajbogyó termesztéssel) is foglalkoztak. A településnek 1880-ban 76, 1910-ben 65 lakosa volt. Az első világháború után Olaszország, a második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 27 lakosa volt. Lakóinak fő megélhetési forrása a turizmusból származik.
A falu közelében találhatók a középkori román stílusú Szent György kápolna maradványai, melynek apszisában töredékesen fennmaradtak a 15. századi freskók. A környező erdős területet 1973-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 76 | 75 | 74 | 65 | 0 | 0 | 32 | 43 | 30 | 21 | 18 | 18 | 20 | 27 |