Kaštelir

Kaštelir
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségKaštelir-Labinci
Jogállásfalu
PolgármesterEnio Jugovac
Irányítószám52464
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség305 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″45.303055555556, 13.68545.303056°N 13.685000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″45.303055555556, 13.68545.303056°N 13.685000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaštelir (olaszul: Castellier) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kaštelir-Labinci községhez tartozik.

Fekvése

Az Isztria középnyugati részén, Porečtől 10 km-re északkeletre, a Poreč-Vižinada út mentén fekszik.

Története

A római korban Kaštelir területe Parentium (a mai Poreč) kolóniájához tartozott. Itt haladt át a Via Flavia nevű hadiút, mely Trieszt irányából a Mirna völgyén át Poreč és Póla felé vezetett. Előbb bizánci, majd frank uralom alatt állt. 929-ben a poreči püspökség birtoka lett és attól fogva gyakran változtak az urai. A 10. században épült fel az a vár, melyről az egész település a nevét kapta és mai címerében is ezt ábrázolják. Kaštelirt 983-ban II. Ottó német-római császár oklevele "Castellione" néven említi először a poreči püspökség birtoként. A püspökség 1171-ig volt a birtokosa, ekkor Meinhard von Eppenstein görzi gróf és a Schwarzenburg család hűbérbirtoka lett. 14. században a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került. A folyamatos háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult. A kipusztult lakosság helyére a velencei hatóságok Dalmáciából a török hódítás elől menekült horvátokat telepítettek. Ekkor kezdődött az a népességgyarapodás, mely a 18. és a 19. században is folytatódott. Ekkor jött létre számos környező kis település (Babići, Tadini, Krančići, Valentići, Kovači, Brnobići, Roškići, Deklići, Mekiši és Rojci). A Višnjan felé vezető úton házak sora épült fel, így Kaštelir összért a szomszédos Labincival. 1797 a Velencei Köztársaság bukása után az Isztria francia, majd osztrák kézre került. 1857-ben 643, 1910-ben 476 lakosa volt. 1896-ban pedig itt nyílt meg a félsziget egyik első horvát iskolája. 1908-ban a régi helyén felépült a kašteliri új plébániatemplom. 1909-ben a településen horvát fúvószenekar alakult. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1997-ben megalakult Kaštelir-Labinci község, melyet a két település földrajzi közelsége, közös történelmi múltja és szoros családi kötődései indokoltak. 2011-ben 319 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül szőlőműveléssel, olajbogyó termesztéssel és állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
643 709 442 368 394 476 1313 1480 434 370 324 268 300 295 283 319

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Isztria megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek