Ebben a cikkben a Vilanija izgalmas témájával foglalkozunk, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Vilanija eredetétől napjainkig tanulmányozás és elemzés tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy mélyebben megértsük jellemzőit és a társadalomra gyakorolt hatását. Ennek mentén tárjuk fel a Vilanija-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalmi és kulturális szférára gyakorolt hatásaiig. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a Vilanija-ről kifejtett különféle nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a vitatott témáról.
Vilanija | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Isztria |
Község | Umag |
Jogállás | falu |
Polgármester | Vili Bassanese |
Irányítószám | 52470 |
Körzethívószám | (+385) 052 |
Népesség | |
Teljes népesség | 284 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 46 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Vilanija (olaszul: Villania) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re keletre a Petrovija–Plovanija út mellett fekszik.
Területén már az ókorban éltek emberek, melyről több itt talált lelet, sírkőlapok, pénzek, üveg- és cserépmaradványok tanúskodnak. A falutól északra fekvő Klija nevű településrészen villagazdaság épületegyütteséből fennmaradt egy egyszerű, négyszög alaprajzú kápolna, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ennek a történelem előtti időktől a középkorig lakott területnek a régészeti kutatása még nem történt meg. A 10. században ez a vidék adományozás révén az aquileiai pátriárka birtoka lett. 1269-ben Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 127, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 266 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 127 | 135 | 145 | 178 | 0 | 0 | 180 | 126 | 148 | 100 | 108 | 145 | 178 | 266 |