Nyárádtő

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Nyárádtő (Ungheni, Nyaradfluß)
A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
Nyárádtő címere
Nyárádtő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontUngheni
Beosztott falvak
PolgármesterIoan Covrig
Irányítószám547605
SIRUTA-kód119894
Népesség
Népesség3967 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság378 (5%, 2021)
Község népessége7007 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség110,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,69 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″46.485833333333, 24.46083333333346.485833°N 24.460833°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″46.485833333333, 24.46083333333346.485833°N 24.460833°E
Nyárádtő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádtő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története

1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még állottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért.

1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege.

1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.

2004-ben várossá nyilvánították.

2011-ben 6945 lakosából 5372 román, 579 magyar és 645 roma volt.

Látnivalók

Az új görögkatolikus templom

Híres emberek

Jegyzetek

  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. LEGE nr.45 din 15 martie 2004 pentru declararea ca oraş a comunei Ungheni, judeţul Mureş. Monitorul Oficial, 245. sz. (2004. március 19.)
  5. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. . (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  6. A România Liberă napilap cikke. . (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  7. A görögkatolikus egyház állásfoglalása. . (Hozzáférés: 2008. július 12.)