Csittszentiván

Napjainkban a Csittszentiván olyan téma, amely világszerte sok ember érdeklődését felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Csittszentiván folyamatos párbeszédet és vitát generált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csittszentiván különböző oldalait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A történetétől a lehetséges jövőig a Csittszentiván képes megváltoztatni azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. A mélyreható elemzés révén reméljük, hogy világosabb képet adunk a Csittszentiván-ről és annak mai fontosságáról.

Csittszentiván (Sântioana de Mureș)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMezőpanit
Rangfalu
KözségközpontMezőpanit
Irányítószám547454
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód118744
Népesség
Népesség1310 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1195 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 53″, k. h. 24° 27′ 26″46.514657°N 24.457141°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 53″, k. h. 24° 27′ 26″46.514657°N 24.457141°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csittszentiván témájú médiaállományokat.

Csittszentiván (románul Sântioana de Mureș, németül Johannisdorf) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Mezőpanit községhez tartozik.

Fekvése

A falu a Maros lapályán, Marosvásárhelytől délnyugatra 10 km-re fekszik.

Nevének eredete

Nevének előtagját onnan kapta, hogy a falu és Malomfalva között feküdt a középkorban Csittfalva, melyet a tatárok elpusztítottak, megmaradt lakossága pedig ide költözött.

Története

1303-ban Sanctus Johannes néven említik először. Középkori temploma az elpusztult Csittfalván állt, a 17. század közepéig használták, 1687-ben azonban fatemplomot építettek helyette. A 14. században Berényi Lászlónak, Marosszék főkapitányának udvarháza állt itt, amely a 18. század közepén romosan még állt. A 18. század első felében a falut pestis pusztította. 1910-ben 1073 lakosából 865 magyar, 175 román. 1992-ben 1370 lakosából 1217 magyar, 131 román, 18 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

Látnivalók

  • Református temploma 1789-ben épült.
  • Falumúzeum
  • Kopjafa az iskola udvarán és székelykapu ugyan azon a helyen .
  • Horgásztavak[2]

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. ↑ Balta La Cenan. Santioana de Mures, Mures. locuripescuit.ro (Hozzáférés: 2022. április 19.)